103449. lajstromszámú szabadalom • Kétszárú rugalmas hajtű

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 103449. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Eétszárú rugalmas hajtű. The Hump Hairpin Manufacturing- Company Chicago (É. A. E. Á.) A bejelentés napja 1930. évi junius hó 18-ika. E találmány hajtűkre vonatkozik, ame­lyek különösen hosszú hajhoz alkalmasak. Az ismert, hosszú hajhoz használt hajtűk rendszerint körkeresztmetszetű drótdarab-5 ból készülnek, mely U-alakuan hajlítva van, hogy két párhuzamos szárt kapjunk, amelyek egyenesek, vagy hullámosak le­hetnek, miközben a köralakú keresztmet­szet a hajtű minden részén változatlanul 10 megmarad. Az ilyen hajtű főképen a szá­rainak a hajban való súrlódása révén ma­rad meg a hajban, ahol is ezt a hatást a tű rugalmassága, melyet az U-alakú haj­lítás révén kapott, és a szárainak hullá-15 mossága által megnövelt súrlódási ellen­állás növeli. Az ismert hajtűnek két szára igen kevéssé vagy egyáltalán nem rugal­mas és ezért az U-alakú hajlítás sem teszi a tűt eléggé rugalmassá. 20 A találmány szerinti hajtű azzal tűnik ki, hogy a rugalmas U-alakú hajlításon, amelynek aránylag nagy a keresztmet­szete és a hullámokkal ellátott párhuza­mos szárakon kívül a súrlódás növelésére 25 rugalmas szárai vannak. A hajtű lényegében utánaengedő anyag­ból, kiváltképen fémből van, mely a végei között meg van hajlítva, hogy két egy­mástól bizonyos távolságban lévő szárat 30 alkosson. E szárak a hajlítási helyhez kö­zel a tű szabad végei felé fokozatosan vékonyodnak, de egyszersmind a szárak szélessége a meghajtási ponttól a szabad végek felé növekszik. A szárak hullámo-35 sak is lehetnek, ahol is a szárakon levő hullámhegyek és hullámvölgyek egymás­sal átellenben fekszenek. Az ismert hajtűknek az a hátránya, hogy a szárak végei könnyen hatolnak a fejbőrbe és azt kisebesíthetik, ami igen 40 kellemetlen és zavaró. Ez kiváltképpen arra vezethető vissza, hogy az ismert haj­tűk szárai nem utánaengedőek, hanem merevek, minek folytán a szárak nem ha­jolnak ki, ha a fejbőrrel érintkezésbe ke- 45 rülnek, hanem abba behatolnak. Ez a kel­lemetlen hátrány kiváltképen akkor érez­teti hatását, amikor aránylag szűk kala­pot tesznek a fejre, különösen hosszú haj­nál fordul elő, hogy a hajtűk többé- í,0 kevésbbé merőlegesen állnak be a fejbőr­höz képest, míg rövid hajnál a tűk több­nyire a fejbőrrel párhuzamosan feksze­nek, mert a haj többé-kevésbbé a fej felü­letére simul. 55 A találmány célja a hajtűk szárainak rugalmas kiképzése, hogy a szárak kiha­jolnak és a fejbőrhöz párhuzamosan állja­nak be, ha azzal érintkezésbe kerülnek. A mellékelt rajzban az 60 1. ábra a találmány szerinti hajtű egy foganatosítási alakjának oldalnézete és a 2. ábra az 1. ábra (2—2) vonala menti metszet. A hajtű a rugalmas (1) anyagdarabból, 65 legelőnyösebben fémből van, melyet kö­zépen (2)-néI TJ-alakúra hajlítunk, hogy két párhuzamos, egymáshoz bizonyos tá­volságban lévő (3) és (4) szár keletkezzék. Az eredeti anyagdarab körkeresztmetszetű 70 lehet és ha azt U-alakban meghajlítottuk, a (3) és (4) száraknak oly vastagságuk van, amely a megihajlításhoz közel fekvő (5) ponttól a szárak vége felé fokozatosan csökken. E szárak szélessége viszont az 75 (5) meghajlítási ponttól a szárak szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom