103428. lajstromszámú szabadalom • Kettősfejű végzártolattyú vasúti kocsik gőzfűtési vezetékeihez

— 134 — A korábbi szerkezetekkel szemben elért egyéb előnyök a következő részletes leírásból tűnnek ki, amelyben a mellékelt rajzokon feltüntetett kiviteli alakot isii mertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti kettősfejű végzártolattyú elölnézete. A 2. ábra annak vízszintes metszete részben felülnézetben. A 10 3. ábra a beömlési csatornát tartalmazó tokrész ós a kisebb átmérőjű csőtoldat függélyes hosszmetszete a 2. ábra A—A vonala szerint. A 4. ábra a tok rísz elölnézete a kettős fej 15 eltávolítása iitár. A tolattyú (1) tokrészéhez a (2) fejrész csatlakozik, amely a feltüntetett kiviteli alaknál a következőkben, ismertetett módon ketté van osztva. Az (1) tokrészben a 20 (3) beömlési csatorna van, amely a (4) karima révén a csővezetékkel köthető össze. A tolattyú az (1) tokrésszel egy darabot képező (5) gerinclemez (6) szárai révén az alkalmazási helyen rögzíthető 25 (3. ábra). A (3) beömlési csatorna befelé (7) kamrává bővül, amelynek (8, 9) kiömlési nyílásai vannak (2. ábra). Az (1) tokrésznek a két (2) fejrész számára (10) karimája van, amelynek lépcsősen kiképc 30 zett kerületén a (2) fejrészek (11) karimája fekszik fel. A (2) fejrészekből a (12, 13) csőtoldatok állanak ki, amelyeknek szabvány szerint különböző nagyságú átmérői vannak. A (2) fejrészek belső (14) 3;-, és (15) tükör felülete olyképpen van megosztva, hogy a tolatíyútükör (16) és (IV) záró felülete külön betétdarabon van. A (2) fejrészek és az (1) tokrész homloklapja között egy-egy (18, 19) tolattyútest fek-40 szik, amelynek segélyével a (12) és (13) kiömlési csőtoldatok elzárhatók, illetve nyithatók. Ezen célból mindenik (18), illetve (19) tolattyútest egy-egy (20), ill. (21) forgatási csappal áll összeköttetés-45 ben, amelyek kiálló szabad végén .a (22, 23) állító emeltyűk ülnek. A (20, 21) forgási csapok elrendezési módját a következőkben. ismertetjük: Amint különösen a 2. ábrából kitűnik, a 50 (S. 9) átöimilési nyílások síkja a két (12, 13) kiömlési csőtoldat számáru. közös (3) beömlési csatorna hossztengelyére merőleges és mindenik (IS, 19) tolattyútest egy-egy (22), illetve (23) állító eimeltyű-55 vei ellátott (20, 21) forgási csappal kényszerka.pcsolatl.mn áll. A találmány érteiméiben a (20, 21) forgási csapok a (12, 13) kiölmlési csőtoldatok mellett ezek jobb, illetve baloldali (1.1) karimás részében tehát a fejrész homloklapjának kélt, szélső © peremén fekszenek, miimelleitt egymással, valamint a (12, 13) kiömlési csőtoldatok hossztengelyével párhuzamosak. A (20) és (21) forgási csapoknak a (11) karimarészekben való ágyazására szükséges fu- 6i rátok élőiről nézve a (12) csőtoldat bal oldalán és a (13) csőtoldat jobb oldalán közvetlenül a csőtoldatok mellett fekszenek, úgy hogy a forgási csapok a csőtoldá,tokát közre fogják. Az ismertetett ki- 7< képzéis. folytán a kiömléisi esőtoldatok, valamint ezek tartozékainak téirszükséglete a lehetséges legkisebb, ami azzal az előnnyel is jár, hogy az alkatrészek méretei és az anyagszükséglet, valamint a 7Í megmunkálási költségek lényegesen csökkennek. A csőtoldatok egymásmelléi kerülnek és így védettebben fekszenek. Fontos előny továbbá, hogy a (22, 23) állító emeltyűk könnyen hozzáférhetők 8( és jellegzetes végállásaik vannak, aminek révén kényelmesen, biztosan kezelhetők. A (22, 23) állító emeltyűket végállásukban a (31, 32) rugalmas peckek rögzítik, minthogy azok az emeltyűk végállásában 81 az emeltyűkben kiképezett nyílásba, csappanak. A (2) fejrész ketté van osztva, mimellettt az osztási sík az (1) tokrész (3) beömlési csatornájának hossztengelyén át- 9( menő függélyes síkkal párhuzamos. Ezen megosztás folytán a fejrész előállítása és szerelése egyszerűbbé válik. A megosztást előnyösen olyképpen végezzük, hogy a (.12) és (13) csőtoldatok. (11) karima.- 9c része a csőtoldatok átmérőjének arányúban oszlik meg vagyis a nagyobb átmérőjű kiömlési csőtoklatnak arányosan nagyobb és a kisebb átmérőjű csőtoldatnak arányosan kisebb ka rima rész adható anél- ír leül, hogy egyébként a tolattyú részarányos kiképzése, ami a gyártás szempontjából rendkívül előnyös, befolyást szenvedne. A (18) és (19) iolaítyií testek elhelyezé- te Bére való (24) és (25) 1 ereket (26) válaszfal választja el egymástól, mim el lett ezek a (24, 25) terek a válaszfal alsó részében létesített (27) csatorna útján egyniásisiat közlekednek, aminek révén az n egyik térben keletkező csapadék-víz a másik térbe jut, amelyből elvezethető és így a. csapadék-viz üzemzavart nem okozhat. A találmány értelmében továbbá a (12) n és (13) kiömlési csőtoldatok (28) és (29) kiömlési nyílásainak síkjai ezen nyílá-