103424. lajstromszámú szabadalom • Üreges test, nagy nyomás alatt álló közegek felvételére és eljárás előállítására

Megjelent 1931. évi sz epte mber hó 13 -é n . KA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103424. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Üreges test, nagy nyomás alatt álló közegek felvételére és eljárás előállítására. Debor Hermáim mérnök és Debor Róbert technikus München. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 12-ike. Bizonyos nyomás alatt álló közeget felvevő acélpalackok, csövek és gőzkazá­nok, stb., adott anyagszilárdságnál és adott átmérőnél, meghatározott falvas-5 tagságot igényelnek, mely számítás út­ján állapítható meg. Kitűnt, hogy a gya­korlatban a kiszámított ha tár súlyok alá nem mehetünk. Ez a hengeres és üreges, gömbalakú nyomóedényekre , egyaránt 10 vonatkozik, ez utóbbiak azonban, ugyan­azon nyomásnál, csak fél akkora falvas­tagságot igényelnek, mint az ugyanak­kora átmérőjű, hengeres edények, fel­téve, hogy azonos' anyagból készülnek. 15 A találmány célja, hogy a henger­alakú, üreges testeknek az üreges, gömbalakú testek szilárdságát kölcsö­nözze. A találmány szerint bizonyos belső 20 'túlnyomásnak megfelelően méretezett, hengeres üreges test ellenállását 100%­kal, illetően egyforma nyomásnál férő­jét kétszeresére növelhetjük, ha a henge­res test átmérőjét számítás útján megál-25 lapított közökben szűkítjük vagy bizo­nyos közökben gyűrűket, szalagokat he­lyezünk el és ezt követően az üreges testnek a szűkületek vagy gyűrűk, stb. között fekvő szakaszait meleg" vagy h i-30 deg állapotban felfújjuk, úgy hogy az üreges test üreges gömbök sorozatából éli és gömbös rúd alakját kapja. A szű­kítő gyűrűk keresztmetszete, célszerűen, háromszögalakú és hasonló a tizedes-35 jmérlegek éleihez E keresztmetszeti ki­képzés célja, hogy a gyűrűknek az üre­ges testeken keskeny felfekvési felületük legyen; ezáltal anyagszükségletük cse­kély, mert csak azt a túlnyomást kell fel­venniük, amely a nyomótartály félgömb- 40 alakja folytán csekély felfekvési felüle­lükre jut. A szűkülettől-szűkületig terjedő, szá­mítás útján megállapított, aránylag cse­kély közök esetén a gömbszerű felfúvö- 45 dás, a normális, hengeres, üreges test át­mérőjéhez képest, ugyan lényegtelennek és csekélynek látszik, de a nagyobb el­lenállás feltétlenül fellép. A nyomóhen­gernek az üreges gömbök sorozatába, pl. 50 matricákba való befúvatása folytán nem csupán a nyomótest ellenállása fokozó­dik, hanem a test térfogata, tehát férője is növekszik. Az üreges, gömbalakú, külső megjele- 55 nésükben gömbös rúdhoz hasonló nyomó­edények öntéssel is előállíthatók. A szű­kületek helyén az öntvényt célszerűen gyűrűalakúan megvastagítjuk. Ily ön­tött, üreges testek, a szűkületek közötti 60 részek felfuvatásával vagy a szűkületek további fojtásával utánkezelhetők. A hideg állapotban felfújt nyomöedé­nyek, melyeknek falai a nyúlási határon túlnyúlnak, molekuláik átrétegezése cél- 65 jából, utólag még ki is izzíthatok, miál­tal az anyag nemesedik és a nyomóedé­nyek szilárdsága is növekszik. Az 1. ábra oly nyomóedény, mely külső ía) gyűrűk ráhelyezése és felfuvatása ?o útján gömbös rúdalakot nyert, A 2. ábra kívül gömbösrúdalakú, ön­tött, üreges henger hosszmetszete, cél­szerűen gyűrűalakúan vastagított szűkü lettel 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom