103384. lajstromszámú szabadalom • Villamos távjelző berendezés

— 3 — vannak iktatva. Az (E) vevőállomáson a (bi) áramforrás, az (a) jelzőműszer és két (ti, t») csúszóérintkező van. Ha pl. az (la, ls) vezetékek közé iktatott (SD) érint> kezőnek állását akarjuk megvizsgálni, illetve megtudakolni, akkor a vevőállomáson a (ti, ts) esúszóérintkezőket az (L, ls) vezetékekhez illesztjük. Ha az (s«) jelzőérintkező nyitva van, akkor az (a) ) jelzőműszeren át áram nem folyik, mivel a (bi) áramforrás feszültségének helyes megválasztása esetén két sorban kapcsolt nemesgáztöltésű lámpa (ködfénylámpa, neongázlámpa) ki nem gyuladhat, hanem í szigetelőként viselkedik. Ha ellenben az (s») jelzőérintkezőt zárjuk, akkor az áram következő úton folyik: (ts) csúszóérintkező, (ls) vezeték, (s») jelzőérintkező, vele sorban kapcsolt nemesgáztöltésű lámpa, ) (L) vezeték, (ti) csúszóérintkező, (a) jelzőműszer, (bi) áramforrás. Mivel ekkor az áram útjába csak egyetlen nemesgáztöltésű (g) lámpa, vagyis gázszakasz esik, annak ellenállását a rendelkezésre i álló feszültség leküzdi és e lámpa kigyulad és vezetővé válik. Azonos elrendezés mellett, ha polarizált nemesgázlámpákat használunk, minden egyes vezetékösszeköttetést. kétszere) sen kihasználhatunk. Ha a 3. ábra szerinti kiviteli példánál a vizsgálat negatív eredménnyel jár, vagyis ha az (a) műszer nem leng ki, úgy ez azt jelenti, hogy a kérdéses jelzőérint» kező nyitva van. Az is lehetséges azonban, hogy az (a) műszer jelzésének kimaradását valami zavaró körülmény, pl. vezetékszakadás okozza. A nagy biztonságot igénylő távjelzéseknél ezért minden-I kor két jelzőérintkezőt olyképp kötünk össze, hogy ezeknek egyike mindig zárva, másika pedig nyitva van. Ha pl. a 3. ábra szerinti megoldásnál az ($4) és (s») jelzőérintkezőket kapcsoljuk olyképp 1 össze, hogy az egyiknek nyitásakor a másik záródik és viszont, akkor a (3, 5) vezetékeken át való vizsgálat után, ha annál az i(a) műsizeír jelzést nem adott, meg a (4, 5) vezetékeken át is kísérletet kel-1 lene tenni azirányhan, hogy ekkor nein ad-e az (a) műszer jelzést. A 4. ábra szerinti kapcsolással kétféle vizsgálatot, illetve tudakozódást egyidejűleg végezhetünk. A 4. ábrán az adóállomáson csakis az (5, 3) és (5, 4) összekötővezetékeken rajzoltuk meg. E megoldásnál az (s«, s») jelzöérintkezőket a (v) átkapcsoló helyettesíti. Mindkét (5, 3, 5, 4) összekötővezeték számára egyetlen közös (g) gázszakaszt (neongázlámpát) al- 60 kalmazunk. A vevőállomás (a) jelzőkészülékének vagy relaisjének három állása van, amelyek közül két állás a (v) átkapcsoló állásainak felel meg, a harmadik állás pedig teljes árammentesség- 65 nek felel meg. Ezt pl. a 4. ábra alapján azáltal érjük el, hogy jelzőkészülékének két (s) csévéje van, amelyek közös horgonyra ellentétes értelemben hatnak. E horgonyt árammentesség esetén két (f) 70 rugó középállásában tartja. A csúszóérintkezők helyett itt is kapcsolót alkalmazhatunk, amellyel egyidejűleg több jelzőérintkező állását kivizsgálhatjuk. Ha az (a) jelzőműszert a (bi) áramfor- 75 rással az (ls, la, I5) vezetékekhez, a rajzon látható módon kapcsoljuk, akkor a (v) átkapcsolónak felső, kihúzottan rajzolt helyzetében az áramkör az ('1B, ls) vezetékeken és az (a) jelzőműszernek felső 80 (s) csévéjén át záródik, a (v) átkapcsolónak alsó, szakgatottan rajzolt helyzetében pedig az áramkör az (ls, I4) vezetékeken és a jelzőműszernek (s) alsó csévéjén át záródik. Üzemzavaroknál az áramkör 85 sem a felső, sem pedig az alsó osévén át nem záródhatik, miért is az (x) horgony középállásában megmarad és evvel jelzi, hogy a berendezésben valahol hiba van. A 4. ábrán láthatjuk, hogy a (g) gázsza- 90 kaszt (neongázlámpa) az átkapcsolóval olyfcép kapcsoljuk sorba, hogy e gáziszakaszt váltakozva két különböző (la, U) távvezetékre kapcsolhatjuk. Az 5. ábra szerinti megoldásnál a (g) 95 gázszakaszok és (v) jelzőátkapcsolók az adóállomáson vannak, míg az erőművileg működtetett kapcsoló, ellenkezőképpen, miként a 2. ábrán láttuk, a vevőállomáson van. A vevőállomáson az 100 (li, ls) távvezetékeket a kapcsolónak (k) csúszópályáihoz kapcsoljuk, melyeket a (z) kefék az (r) érintkezőkhöz kapcsolnak. Minden egyes távvezetékhez egy-egy csúszópálya tartozik és minden egyes 105 esúszópályához annyi (r) érintkező tartozik, mint ahány távvezeték van (jelen példánál öt). Minden egyes csúszópályának egyik érintkezőjét a (hi) áramforrás egyik sarkához kapcsoljuk, míg a többi 110 érintkezőket az (a) jelzőműszerek tekercseihez kapcsoljuk. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért az 5. ábrán csak néhány (a) jelzőműszert tüntettünk fel. A (b) kapcsoló, mely a (k) c&úszósínekből, (z) 115 kefékből és (r) érintkezőkből áll, a (bi)