103329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok beszárítására
Megjelent 1931* évi szeptember hó 1 mi 1 • W W MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI ^ V £ SZABADALMI LEIRAS 103329. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok beszárítására. Aktieselskabet Ferrosan cég Kopenhága, mint Joliannes B^eiding- charlottenlundi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi december hó 19-ike. Dániai elsőbbsége 1929. évi december hó 20-ika. A találmány eljárás folyadékok (pl. oldatok vagy emulziók) beszárítására, melynek lényege az, hogy a kiindulási folyadékot buborékokból álló tömeggé, 5 vagyis habbá alakítjuk át, melyet azután egy vagy több szárítóeszközzel vagy szárítási művelettel (mint pl. meleg, áramló levegő, légritkított tér, stb.) beszárítunk, azon célból, hogy az illető folyadékban 10 lévő száraz anyagokat megkaphassuk. Ezen említett folyadékbeszárítási eljárások alkalmazhatóságának szükséges előfeltétele az, hogy a kezelendő folyadékot habbá lehessen átalakítani, hogy az-15 után a gyakorlati követelményeket kielégítő eredményt érhessünk el, még az is szükséges, hogy ,a hab oly merev legyen, hogy az a hő hatása alatt illetőleg a melegítő eszközök behatására ne essen erő-20 sen össze. Ha ezen föltételt kielégítettük — és csak ez esetben — fog az említett behatás az egész szárítási művelet alatt a lehető legkedvezőbben érvényre jutni. Ez esetben ugyanis a habzó tömeg bubo-25 rékainak vékony folyadékrétegből álló rendkívül nagy felülete fog befolyásoltatni és a végtermék a hab buborékszerű szerkezetét megtartja. Az ilyen eljárások eddigelé a gyakorlat 30 szempontjából nem voltak jelentősek, mert azon folyadékok között, melyeknek beszárítása hasznos lenne, csak kevés van olyan, mely a fenti föltételeket kielégíti és így megfelelő mechanikai kezeléssel pl. 35 fel veréssel merev habbá alakítható; a beszárítandó folyadékok nagyobb részét tehát eddigelé merev habbá átalakítani nem sikerült. A kísérletek folyamán kitűnt, hogy a gyakorlat szempontjából lényeges száraz 40 anyagokat tartalmazó összes folyadékok az említett módon beszáríthatok, ha a találmány értelmében járunk el. A találmány lényege annag megismerésében rejlik, hogy azon folyadékok is, 45 melyeknek merev habbá való átalakítását eddigelé lehetetlenségnek tekintették, így pl. vér, hús- vagy testrészikivonatok, malátakivonat, stb. könnyein és a szokott módon ilyen habbá alakíthatók, ha az il- 50 le tő folyadék Mdrogánionkoncentráeióját egy bizonyos, az említett célra jellemző értékre hozzuk. Ha olyan folyadékokról volna szó, melyek merev habbá amúgy is átalakíthatók, akkor ezen át- 55 alakítás sokkal könnyebb, ha a folyadék hidrogénionkoncentrációját a jellemző értékre hozzuk. A hidrogénionkoncentráció savas vagy lúgos anyagnak a folyadékba adagolásá- 60 val, vagy a folyadék hígításával vagy más ismert módon szabályozható . A hidrogénion koncentráció jellegzetes értéke a kezelendő folyadék minőségétől függ úgy, hogy az a különböző folyadé- 65 koknál különböző és minden eesetben kísérletek útján előzetesen állapítandó meg. A következőkben a találmány szerinti eljárás egyik példáját közöljük. 10 liter friss vérhez (ökör- vagy disznó- 70 vérhez) kb. 100 cm3 oly keveréket adagolunk, mely ugyanannyi rész sósavból mint vízből áll és melyet a vérrel elkeverünk. A vér, mely ezen adalékanyag bekeverése előtt levegő bejuttatásával me- 75 rev habbá nem alakítható, a sósav és víz
