103329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok beszárítására

Megjelent 1931* évi szeptember hó 1 mi 1 • W W MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI ^ V £ SZABADALMI LEIRAS 103329. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok beszárítására. Aktieselskabet Ferrosan cég Kopenhága, mint Joliannes B^eiding- charlottenlundi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi december hó 19-ike. Dániai elsőbbsége 1929. évi december hó 20-ika. A találmány eljárás folyadékok (pl. ol­datok vagy emulziók) beszárítására, melynek lényege az, hogy a kiindulási folyadékot buborékokból álló tömeggé, 5 vagyis habbá alakítjuk át, melyet azután egy vagy több szárítóeszközzel vagy szá­rítási művelettel (mint pl. meleg, áramló levegő, légritkított tér, stb.) beszárítunk, azon célból, hogy az illető folyadékban 10 lévő száraz anyagokat megkaphassuk. Ezen említett folyadékbeszárítási eljá­rások alkalmazhatóságának szükséges előfeltétele az, hogy a kezelendő folyadé­kot habbá lehessen átalakítani, hogy az-15 után a gyakorlati követelményeket kielé­gítő eredményt érhessünk el, még az is szükséges, hogy ,a hab oly merev legyen, hogy az a hő hatása alatt illetőleg a me­legítő eszközök behatására ne essen erő-20 sen össze. Ha ezen föltételt kielégítettük — és csak ez esetben — fog az említett behatás az egész szárítási művelet alatt a lehető legkedvezőbben érvényre jutni. Ez esetben ugyanis a habzó tömeg bubo-25 rékainak vékony folyadékrétegből álló rendkívül nagy felülete fog befolyásol­tatni és a végtermék a hab buborékszerű szerkezetét megtartja. Az ilyen eljárások eddigelé a gyakorlat 30 szempontjából nem voltak jelentősek, mert azon folyadékok között, melyeknek beszárítása hasznos lenne, csak kevés van olyan, mely a fenti föltételeket kielégíti és így megfelelő mechanikai kezeléssel pl. 35 fel veréssel merev habbá alakítható; a be­szárítandó folyadékok nagyobb részét te­hát eddigelé merev habbá átalakítani nem sikerült. A kísérletek folyamán kitűnt, hogy a gyakorlat szempontjából lényeges száraz 40 anyagokat tartalmazó összes folyadékok az említett módon beszáríthatok, ha a ta­lálmány értelmében járunk el. A találmány lényege annag megisme­résében rejlik, hogy azon folyadékok is, 45 melyeknek merev habbá való átalakítá­sát eddigelé lehetetlenségnek tekintették, így pl. vér, hús- vagy testrészikivonatok, malátakivonat, stb. könnyein és a szokott módon ilyen habbá alakíthatók, ha az il- 50 le tő folyadék Mdrogánionkoncentráeió­ját egy bizonyos, az említett célra jel­lemző értékre hozzuk. Ha olyan folyadé­kokról volna szó, melyek merev habbá amúgy is átalakíthatók, akkor ezen át- 55 alakítás sokkal könnyebb, ha a folyadék hidrogénionkoncentrációját a jellemző ér­tékre hozzuk. A hidrogénionkoncentráció savas vagy lúgos anyagnak a folyadékba adagolásá- 60 val, vagy a folyadék hígításával vagy más ismert módon szabályozható . A hidrogénion koncentráció jellegzetes értéke a kezelendő folyadék minőségétől függ úgy, hogy az a különböző folyadé- 65 koknál különböző és minden eesetben kí­sérletek útján előzetesen állapítandó meg. A következőkben a találmány szerinti eljárás egyik példáját közöljük. 10 liter friss vérhez (ökör- vagy disznó- 70 vérhez) kb. 100 cm3 oly keveréket adago­lunk, mely ugyanannyi rész sósavból mint vízből áll és melyet a vérrel elkeve­rünk. A vér, mely ezen adalékanyag be­keverése előtt levegő bejuttatásával me- 75 rev habbá nem alakítható, a sósav és víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom