103309. lajstromszámú szabadalom • Kályha

— 2 — oldalfalakon át melegszik és a kályha fűtésekor melegtartalmát az (1) köpenynek adja át, mely alul és felül, valamint a tüzelőtér körül egyforma mértékben 5 melegít. A tüzelőanyag elégése után a meleg a (11) hőgyüjtőből sugárzás útján adódik át az (1) kályhaköpenyre. A gyüjtőtest alsó fala megakadályozza a (8) tüzelőtérnek túl gyors lehűlését, mely tér eleinte 10 teljesen meg van töltve tüzelőanyaggal és ezáltal lehetővé teszi a gázok teljes elégését; a tüzelőanyagok elégése által szabaddá lett tüzelőtérbe levegő szívódik bo és ez a tökéletes égést létrehozza. Az égés 15 lassan és tökéletesen megy végbe, szikrák nem képződnek, mert az esetleg leváló égési anyagrészeeskéknek megtört vonalozású csatornán kell átáramlani, mielőtt a kályhát elhagynák. 20 A kályha szabályozása ismert módon, a (7) hamuajtó (15) tolókájával történik, mimellett az égési gázok, a tüzelőtér felett, a kályha felső részében elhelyezett, csillámból készült (12) kukucskáló nyíláson át 25 megfigyelhetők. Elegendő, ha kezdetben a levegőáramot szabályozzuk, további kiszolgálásra nincs szükség. A találmány szerinti kályhának lehet fémből készült, vagy pedig rossz melegvezetőből készült köpenye. A kályha elő- 30 nye a tüzelőanyagmegtakarítás és a füsttől és egyéb kellemetlen gázoktól mentes égés. További előnye, hogy a tüzelőanyag elégése után még hosszú időn át adja ki a meleget és égés közben nincs szükség ki- 35 szolgálásra. Szabadalmi igény: Kályha, azzal jellemezve, hogy a tüzelőtér felett, a meghosszabbított kályhaköpeny által határolt térben, tűzálló 40 masszából (samott vagy hasonlóból) készült, üreges test alakú hőgyüjtő van, melynek alsó fala felülről határolja a tüzelőteret és azt a gyors lehűléstől védi, továbbá, melynek oldal- 45 falai és a kályhaköpeny között a füstgázok áramlása számára közbenső tér van hagyva. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.