103291. lajstromszámú szabadalom • Berendezés önműködő vasúti járműkapcsolóknak a kapcsolók beterelését és egymásba fogását elősegítő felfüggesztésére

— 2 — fejek koaxiális beállását és az egymasba­fogást még oly esetekben is lehetővé teszi, amidőn az egyébként már nem kö­vetkeznék be. 5 3. Ugyanez az eset, ha a magasabban fekvő fejnek a (18) rudakra ható rugoí kifáradtak vagy általában a kelleténél gyengébbek. Ha az (1) fejet előretoló erő a szokásos 10 módon a vonóerő irányában hatna a fejre (3. ábra), akkor a fent felsorolt há­rom esetben ezen irány felett a fejet na­gyobb méretekkel kellene kiképezni, hogy a koaxiális irányba való beterelést 15 biztosítsuk. 4. Abban az esetben, ha a fejek felfelé ágaskodnak, a beterelésre más eszközö­ket veszünk igénybe. Egy ily eszköz ab­ban áll, hogy járulékos (85) terelő felü-20 leteket alkalmazunk, melyek a (84) te­relőszervekkel együtt dolgoznak (3. ábra). Ebben az ábrában jobb áttekint­hetőség kedvéért e járulékos felületek hatását oly berendezésen tüntettük fel, 25 amelynél a fejet előretoló erő a vonóerő irányában hat. Akkor a fej rúdja a kap­csolófej homloklapjára merőlegesen áll. Miként a rajzból látható, egyrészt a (85) terelőfelület, másrészt a (84) terelő-30 szerv a fejen akként vannak elrendezve, hogy e felületek felágaskodó fejek esetén előbb találkoznak, mint a fejek alsó élei, mimellett a (11) csuklók körül oly forgató nyomatékok keletkeznek, melyek 35 a fejeket koaxiális helyzetbe állítják. Ez a nyomaték nagyobb erővel hat, mint az, amely a fejek alsó éleinek találkozá­sakor lép fel, még oly esetekben is, ami­nőt a 3. ábra mutat, amelyben egyébként 40 a fejek már nem terelődnének egymásba. 5. A leírt berendezés akkor is előnyö­sen hat, ha a két fej különböző súlyú és a könnyebb fej mélyebben áll, mint a nehezebb. Ekkor a könnyebb fej felfelé 45 lendül, mert itt kisebb az ellenállás, mi­közben a (84) és (85) terelőszervek ugyanugy dolgoznak együtt, mint azt fent ismertettük. 6. Hasonló az eset, ha a magasabban 50 álló fej rugói erősebbek vagy egyéb ok­ból nem játszanak a kívánt mértékben. Ha az ismert (84) terelőszervvel együtt dolgozó járulékos (85) terelőfelületet nem alkalmaznék, akkor a fejet a vonó-55 erő iránya alatt, a beterelés biztosítása céljából, nagyobb mérettel kellene ki­képeznünk. A fentiekből világos, hogy egyrészt a (11) csuklónak a találmány szerinti el­rendezése, másrészt a (85) terelőfelületek 60 alkalmazása által elértük, hogy a fejek bármely kölcsönös helyzetből kiindulva, biztosan egymásba terelődnek. A 2. ábrában a szaggatott (84') és (85') vonalak eí terelőszervek helyzetét áz 65 esetre mutatják, ha a két fej egymással kapcsolt állapotban van. Ha a két fej között sem magassági, sem oldaldifferencia nincs, úgy e szervek egyáltalán nem jutnak szerephez. 70 Ha a 3. ábrát oldalnézetnek tekintjük, akkor a fent leírt működési módot a fe­jek súlya is elősegíti, mert az egyik fej súlya rövidebb karra redukálva, a má­sik fejet nagyobb erővel nyomja lefelé, 75 azonkívül e fejre vonatkoztatva, hosz­szabb karon, tehát hatásosabban mű­ködik. Ha a 3. ábrát felülnézetnek tekintjük, úgy a berendezés kanyarokban, tehát a 80 fejek közötti szög elhajlás esetén úgy működik, hogy a fejeket a koaxiális helyzetbe igyekszik beterelni. Gyakorlati kivitel esetén a terelőszervek a fej másik oldalán is kiképezhetők, ami annyiban 85 célszerű, mert bal- és jobb kanyarok egy­formán fordulnak elő. A terelőfelületek hatását rugókkal is elősegíthetjük. Ha a két (11) csukló nem a (30) pont 90 alatt, illetőleg attól jobbra és balra van elrendezve, akkor a (18) rudakat, illető­leg azok keretét a (30) csuklóval szemben elállíthatóan kell elrendezni. Ha a (30) csukló a (27) rúddal együtt 95 jobbra és balra kilenghet, akkor a (16) támrúd elülső vége helytálló (11) csukló esetén a (86) csap körül bizonyos mér­tékben elfordul. Szabadalmi igények: 100 1. Önműködő vasúti járműkapcsolószer­kezet, melynél a kapcsolófej a jármű­vön a 99980 1. sz. törzsszabadalom sze­rint összekötőszervek két csoportjával van megerősítve, mely csoportok 105 egyike a kapcsolófej és a járműalváz között a vonóerőket közvetíti, míg a másik csoport a kapcsolófejet alátá­masztja, azzal jellemezve, hogy mind­két kötés csuklósan van kiképezve és no hogy a fejet alátámasztó rudazat (16) csuklói (11) a vonóerőt átvivő össze­kötőszervek (29) alatt vannak el­rendezve. 2. Az 1. igénypontban védett szerkezet 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom