103286. lajstromszámú szabadalom • Impedanciaszerelvény
— 4 — és az impedanciák fázisszögei: X^Z. + arctg^J^t-1 1 ! Ss inh2((i1 n1 +p1 ) X2 = Z2 -(- arctg 2 2 ~ s sinh 2 (|32 n2 + p2 ) mely képletekben: 5 ^ = a lánctagonkénti csillapítás az A láncban, [J2 = a lánctagonkénti csillapítás a B láncban, a1 - = a lánctagonkénti hullámkonstans 10 az A láncban, «2 = a lánctagonkénti hullámkonstans a B láncban, px = az A lánc reflexiócsillapítási konstánsa, 15 p2 = a B lánc reflexiócsillapítási konstánsa, qx = az A lánc reflexióhullámkonstánsa, q2 = a B lánc reflexióhullámkonstánsa, = a lánctagok száma az A szűrő-20 láncban, n2 = a lánctagok száma a B szűrőláncban. Most legyen = p2 n2 és o^nj = a2 n2 , például oly módon, hogy -25 «i = «2 = K Pi = P2 = P és Di = n a = n A fentemlített tanulmány szerint: eMp, + jq,) — I ' E, 30 (Pa + Jqa ) — R, s Ra ; + Ra l l + í (Z )=^/(X1 ).(X2 ) = |/ = = j/ (^(.(R,) 8. 45 50 R2 ; — R2 1 — ; tehát e^^e2 ^ és e2 j i» = e8 1 ^ ami annyit jelent, hogy Pi = Pa = P és qx = q2 + = q, vagyis (Xx ) és (X2 ) fenti képletei most a 35 következőleg alakulnak: ÍX ^ = (7 11 /cosh 2 (Pn + P) + cos 2 (aa + q) 1 J 1 11 y cosh2(pn + p)-cos2(an + q) (X ) —(7 )i/costl 2 (pn + p) — C0S 2 (a n + q) 1 2 ' 1 2 j X cosh2(pn +p) + cos2(an +q) Az impedanciák fázisszögeinek képletei pedig: „ sin 2 (a„ q) 40 = »ctg s^^FP) „ sin 2 (an -j- q) ?X2 = 9 Z2 + arctg ^^ A 2. képlet szerint a bemeneti impedanciák abszolút értéke: Jelentse ©R^ <pR2 és ©; az Rx , R2 és ; mennyiségek iázisszögeit, akkor a bemeneti impedánciák fázisszöge: ?z = (©x, + ©x2 )=-1 (? zx + ?z2 )= =+ + 9®,—?«)= +?R s) =°, vagyis Z most is ohmikus ellenállásként viselkedik. A fenti levezetés szerint a 2 geometriai középarányosban a visszaverődések egymást lerontják. A 6. ábrán feltüntetett szerelvény egy 55 differenciáltranszformátort tartalmaz és szimmetrikus áthidalt T-kapcsolású. A (H) szűrőlánc a mellékzárlati (17) iimpedánciából és a differeneiáltranszfoTmátor priinei'tekercsből áll. A primertekercs kö- 60 zös mágnesmagra csévélt és szorosan egymáshoz csatolt négy (Li, L2, L3, L4) csévébőil áll, melyek kettesével sorba vannak kapcsolva az (a), illetve (b) vezetékben. A mellékzárlat (17) impedancia a két 65 csévepár középpontjaihoz csatlakozik. Szoros mágneses csatolásuk folytán a transzformátortekercaek nem képeznek önindukcióit a szűrőláncban, csak csekély egyenáramellenállást. Az (I) szűrőlánc 70 az (Li—L0 primertekercseket is és az (L») szekundertekercset is magáiban foglalja, továbbá a szekundertekercs kapcsaihoz csatlakozó (18) hídimpedánciát. Ez a szerelvény előnyösen alkalmazható pél- 75 dául kétirányú erősítőkhöz, mimellett egy vonalszakaszt csatolunk a (B, 4) kapcsokhoz és megfelelő vezetékutánképzést az (1, 2) kapcsokhoz. A két szűrőlánc külső (5, 6), illetve (7, 8) kapcsaihoz egy-egy 80 küldőkör vagy vevőkör csatolhatok, vagy pedig egy-egy beszédirányhoz tartozó közbenső erősítő. A 7. ábra a találmány szerinti kétirányú erősítő egy kiviteli alakjának váz- 85 lata. E szerelvényhez a (g", h) és (i, j) kapcsoknál egy-egy vonal csatolandó. A hozzátartozó vezetókutánképzések jele (Ni) és (N»). A két (Vi, V0 erősítő (Ti, T») differenciáltranszformátorok és (K'i, K"i, 90 K'2, K"s) szűrőláncok révén van a vonalakhoz kapcsolva. A találmány szerinti irnpiedánciaszereilvénybő'l kettő van ebben az elrendezésben. Az egyik a (Ti) transzformátorból és a K"i, K's) szűrőláncokból 95
