103283. lajstromszámú szabadalom • Adó- és vevőállomány elektromos távolbalátáshoz

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Jfg|j§§ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103283. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Adó- és vevőállomás elektromos távolbalátáshoz. Tarján Ferenc székesfővárosi felső keresk. iskolai tanár Budapest és Czakó Győző műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 13-ika. A találmány a távolbalátás problémájának teljes megoldását nyújtja, amennyiben lehetővé teszi, hogy a távolbalátandói kép a vevőkészülékbe aránylag egyszerű 5 eszközökkel, tetszészierinti nagyságban, nappali világosság mellett is laltható legyen. Az adóállomásról a .közvetítendő képet a maga egészében egyszerre továbbítani 10 nem tudjuk, hanem azt előbb elemeire! kell bontani. E célra szolgál az 1. ábrán feltüntetett Nipkoiw-korong", mely mint ismeretes, oly tárcsa, melyen csavarvonalban szabályosan elhelyezett lyukak; 15 követik egymást, melyek a korong középpontja felé közelednek. Az első és utolsó lyuk közötti távolság a kép magasságát, két egymásután követő lyuk távolsága pedig a kép szélességét adja,. A Nipkowi 20 korong egy körforgással letapintjia a közi vetítendő kép minden egyes pontját. Hogy mozgó kép keletkezzék, legalább 10 képet kell átvinnünk másodpereeinkint. Ennek megfelelően a >apko\v-korong miá^ Í5 sodpercenkint 10 fordulatot végez. A távoilbalátandó személy vagy tárgy képét a NiplkoAV-tárcsára vetítjük, melynek lyuksorozatán keresztül a fénysugarak) egy fotóelektrikus cellára esnek, mely a ;0 fónyváltozásoknak megfelelő áramingadozásokat létesít. Ezek az áramingadozások az erősítő berendezésen keresztül eljutnak az adóállomás antennájára,, mely a képáraimokat kisugározza. 5 Az „N" Nipkow-korong eltér az eddig használtaktól, amennyiben a kerületétől a középpontja felé haladó irányban keskeny réseik (sí, sa, ss,... s„) vannak bemetszve. E réseknek számla a lyukak számával megegyezik. E keskeny réseken 40 keresztül egy erős fényforrás -,,F" küldi sugarait, melyek ugyancsak a fotocellára esnek. A képelemiekbői származó képáramot teháít szabályos időközökben a fényréseken áthatoló és a fotocellára eső fény- 15 suganak egyenletesen szakítják meg. A képánam eme egyenletes megszakításai adják a szinkronizáló áramot, melyet a vevőkészülékben a képáramtól különválasztva, külön felerősítünk. E szinkroni- 50 ziáló áramot a vevőkészülék forgó mecha^ nizmiusániak (körkapcsoló), az adóállomás Mpkow^korongjával való pontos egyiutjárására használjuk fel. A 2. ábrán látható megoldási alaknál a 55 szinkronizáló áramot a képáraantól a következőkép választjuk külön. A vevőantennán át érkező rezgéseket a (Vi) lámpa egyen,irányítja és erősíti. E lámpa anódkörébe iktatott (n) ellenállás az erősített 60 áramingadozásokkal arányos feszültségváltozásokat létesít, melyeiket a (Va) lámpa folytatólag tovább erősít. A (V->) lámpa ainódkörébe van a körkapcsoló szerkezet (1) karja iktatva. A (Vi) lámpa 65 a:nó dk őrében foglal még helyet az (Li) önindukciós tekercsből és a (CO kondenzátorból álló zárókör, mely végtelen nagy ellenállású azzal a frekvenciával szemben, amelyre hangolva van. Ha tehát a 70 zárókíört, a fentemlített ^szinifrromizálé áram frekvenciájára hangoljuk, akkor ez a frekvencia a (Vs) lámpa útján felerősítve jut a (T) transzformátorba, melyből mint váltóáram kilépve, a kör,kapcsolót 75