103273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszakításnélküli vízgázfejlesztésre hamuban dús tüzelőanyagokból

31 eljelent 1931. évi augusztus hó 17-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103'473. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás megszakításnélküli vízgázfejlesztésre hamuban dús tüzelőanyagokból. Julius Pintsch A.-G. Berlin. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 19-ike. A találmány a magában véve ismert, nagy mértékben felhevített giázgőzfkeverék segélyével való, megszakít ásnólküli víz ,g"áz;fejleisztésnek új foganatosítási módjába 5 vonatkozik, hamuban dús tüzelőanyagokból. Sok bitumenes tüzelőanyagnál, különösen olajtartalmú paláiknál, agyagoknál stb.-nél a kigázologtatás után a kigázolog-10 tatása maradék hamutartalma jelentékeny részt, sőt a vízgáz f el jesziésre. felhasználandó úgynevezett „szilárd" szénnek sokszorosát teszi ki. A kigázologtatás alkalmával ezeknél a 15 hamuban dús tüzelőanyagoknál már gyakran igen jelentékeny hőmennyiség halmozódik fel azok „hamu"-já.ban. A találmány szerint ezen hamut felhevít jük és pedig nagy mértékben felhevített vízgáz-20 áraimnak egy aknában való keresztülvezetése által úgy, hogy a „haimu"-t a leszállásnál a vízgázreakcióhoz, eleigieindő hőmérsékletre hozzuk; a találmány szerint továbbá még egy gőziáramot bevezetünk a 25 leszálló, nagy mértékben felhevített „hamu" irányával ellentétes áramban megszakítás nélkül egy mélyebben fekvő helyről, miközben a felszálló gőz felhevül és a „szilárd" szenet a magasabban lévő 80 részben, de még mindig a forró gázáram belépési helye alatt elgázosítja. Emellett a forró gázáraimhoz, célszerűen a felhevítés előtt, annyi gőzt keverünk, hogy már a „hamu" felhevítésénél annyi 85 szén gáz<ssod;

ik el, hogy a leszálló niagy önértékben félhevített hamunak érezhető hője még éppen elegendő arra, hogy a „hamu" sízénmariadékából való vízgáztfejlesztés számára a reakcióhat fedezze. A rajz a találmány szerinti eljárás egy íö példakóppeni foganatosítása módjiálhoz való berendezés vázlatát mutatja. (1) a töltőberendezéssel és a gázkiöimlöcsőesonlkkal ellátott kigázoloigtató tér, (2) a szilárd kigázologtatási maradék feliie- 45 yítésére való tér, (3) a felhevített gázáram hozzávezetése, (4) a hamu hűtésére való tér, éhhez csatlakozó száraz Vagy nedves haimutlanítással. A gőz az (5)-tel jelölt helyen lép be, a (4) tér alsó részében 50 a hamu lehűlése mellett annyira előomelegsziik, hogy a hamu maradéksKemének elgázosítása megkezdődik ós a (3) csatorna magasságában be van fejezve. A fejlődött Új vízigáz a (3) csatornánál a forró víz- 55 gázárammal találkozik és ezizel együtt felfelé szállva, hőjét a tüzelőanyagnak átadja. A forró vízgázáramban annyi hozzákeverődött gőz van, hogy érezhető hője oly mennyiségű szén megbontására elég, 60 hogy a tüzelőanyagnak leszállásánál csak annyi marad megbontatlanul, hogy a hamunak átadott meleig elegendő arra, hogy további leszállásnál a felhevített gázáram, illetve a felhevített gázgözkeverék 65 belépési öve alatt a maradék szén reakcióhőjét fedezze. A (2) térben felszálló gázáramot az itt is végbemenő vízgázreakció és a tüzelőanyag felmelegedése 500—700°-ra lehűti 70 és az végül ezzel a hőmérséklettel résziben a vázlatosan feltüntetett gőzfejlesztésre való, imíg a maradék az. (1) térben való kigáziologtatást idézi elő. Emellett a tüzelőanyagnak a kiglázologtatásnál fcihaj- 75 tott nedvességét, a fel nem tüntetett káti'ánytalaiíítás után, elegendő gázrósszel együtt, — ha szükséges a (2) térből kilépő