103272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszakításnélküli vízgázfejlesztésre, hevített gázgőzkeverék segélyével

31 eljelent 1931. évi augusztus hó 17-én. 51 AGYAR KIRÁLYI JfilllL SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEIRAS 103372. SZÁM. — IT/e. OSZTÁLY. Eljárás megszakításnélküli vlzgázfejlesztésre, hevített gázgőzkeverék segélyével. Julius Pintsch A.-G. Berlin. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 19-ike. Vízgáznak egy gázfejlesztőbe bevezetett oly gázgőzkeverék segélyével való mcgszakításnélküli fejlesztésénél, amely előzőleg egy hevítő készülékben magas hő-5 mérsékletekre lett hevítve (pl. amint azt a 422.999. sz, német szabadalmi leírás ismerteti), lényeges követelmény, hogy az eljárás hőgaizdaságosságára való tekintettel a keverők gázrószét lehetőleg kicsinyre 10 szabják meg. A találmány e cél elérésére a bevezetett gázáramot megosztja és pedig egyrészt a tüzelőanyagnak a gázfejlesztőn keresztül való mozgásával egyenirányú áramra, 15 másrészt e mozgásirányra ellentétes irányú áramra, a tüzelőanyagnak felülről lefelé való mozgása esetén, tehát egyszer lefelé a hamuágy irányában és egyszer felfelé, a felülről lefelé csúszó tüzelőanyaggal 20 szembe. Ezáltal száraz vagy kevéssé nedves, különösen pedig kevés illó alkatrésszel bíró tüzelőanyagoknál a széntömegnek a reakcióhőmérsékletre való felmelegítése, 25 nagy hamntartalmn tüzelőanyagoknál pedig a hamunak, — érezhető hőjének leadása mellett — az el gázosítás végső hőmérsékletére való lehűtése válik lehetségessé. Sem a széntömeg által a reakciónál be-30 vitt, sem a hamu által a reaikció számiára leadott érezhető hőt nem kell 'többé a bevezetett gázrósz hőjével fedezni, aminek, folytián e rész megfelelően kiosinj£*lehet.' A találmány szerinti eljárás megvilágíts tására való vázlatos és a nem-lény eges "részeket elhagyó rajzban (1) az a csatorna, g^nelyen keresztül a bérvitáikész ülék ben felhevített (2) gázgőzkeverék'et a (3) elgáz?SfItó aknába bevezetjük. A keveréknek belépési övében megy végbe a vízgázr 40 reakciónak főrésze, a gőz megbomlása és a gázrész lehűlése mellett, A felfelé elágazó (4) résizáram a lefelé szálló szenet a reakcióhőmérsélkletre mele;gíti; mimellett a berenelezésből eltávozó 45 gázok hőmérséklete csalk kevéssel magasabb, mint a kihajtott szénnedvesség cseppiölyósodási pontja. A gázgőzkeverók gőzrésze csak kevéssé bomlik meg és nagyobb fajhője révén lényegesen hozzájár 50 rul a szén melegítéséhez. Bitumentartalmu tüzelőanyagoknál e részáraim a tüzelő anyag kigáKologtatását is végzi, mimellett a részáram, kilépése után, ismert módon kátránytalanítható. 55 A lefelé elágaztatott (5) részáram a gőzrész megbomlása mellett a reakció végső hőmérsékletére — körülbelül 500—700°-ra — hűl le, mimellett a reakcióhő egy részét az ugyancsak erre a hőmérsékletre lehűlő 60 hamu fedezi. E részáramot az elgázosítóból való kilépése után, befecskendezett víz elgőzölögttetése által lehűtve^ isiméit a kívánt gőztartalomra hozzuk és előzetes portalanítás mellett újból a hevítő készü- 65 lékbe vezetjük, miután előbb a hasznos gázt abból kiválasztottuk. A (4) és (5) részáramok útjai hosszának célszerű megválasztásával! az eljiáráist 'a legkülönbözőbb szénfajtákhoz alkalmassá 70 tehetjük, mimellett a (2) főáramnak az egyes részáramokra mennyiség szerinti: megosztásiával az üzemet a legtágabb határok között szabályozhatjuk. A leírt eljárás szerint aránylag nagy 75 hamutartalmú tüzelőanyagokat előnyösen gázosíthatunk el. Az eljiáráist célszerűen lebegő állapotban levő poralakú tüzelő-