103263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet transzformátorok, kapcsolók, generátorok és hasonló elektromos készülékek védelmére
Megjelent 1931. évi augusztus lió 239-én. MAGYAR KIRÁLYI jnggBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103263. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet transzformátorok, kapcsolók, generátorok és hasonló elektromos készülékek védelmére. Buchholz Max kormány fő tanácsos Kassel. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 30-ika. A találmány eljárás és szerkezet transzformátorok, kapcsolók, motorok, generátorok és hasonló elektromos készülékek védelmére és abban van, hogy a szilárd és 5 folyékony szigetelő anyagokból a normálistól eltérő üzemi állapotokban fejlődő gőzök és gáznemű bomlástermékek segélyével egy hőforrás hősngarainak útját oly módon befolyásoljuk, hogy egy hőfel-10 vevőnek fizikai állapota a gázoknak vagy gőzöknek a sugarak útjába való belépésénél megváltozik és ezáltal az elektromos készülék védelmére alkalmas művelet megy végbe. 15 A mellékelt rajz az új eljárás szerint dolgozó szerkezet példaképeni foganatosítási alakját vázlatosan mutatja. A rajzon (a) jelenti a hőforrást, mely példaképpen elektromos úton fűtött szilit-20 rúd, ellenállásdrót, izzólámpa, Bunsenégő lángja vagy hasonló lehet. A (b) szerkezet hősugárzással szemben érzékeny és fizikai tulajdonságai változó besugárzásnál megváltoznak. A fizikai állapotválto-25 zást pl. hossz- vagy vastagságváltozás képezheti. Az 1. ábrán feltüntetett esetben felvevő műszer gyanánt olyan szerkezetet alkalmaztunk, melynek elektromos tulajdonságai a hősugárzásváltozásnál meg 30 változnak, tehát elektromos ellenállást, termoelemet vagy hasonlót. A sugárzás jobb kihasználása céljából az (a) hőforrás mögött a (c) reflektort rendezzük el; ahelyett azonban a sugarakat gyűjtő lencsét 85 is lehetne a hőforrás előtt elrendezni. Az (a) hőforrás és a (b) felvevőszerkezet között a gázok vagy gőzök hozzá- és elvezetésére szolgáló (e, f) csonkokkal ellátott (d) cső foglal helyet. A cső végeit a hősugarakat áteresztő (g, g') lapok zárják le, de a csővégek nyitva is lehetnek és pl. a be- és kibocsátási csonkok helyébe léphetnek. Ha már most az ellenőrizendő elektromos készülékekben, pl. generátorban ab- 45. normális üzemi állapotok folytán gőzök vagy gáznemű bomlástermékek fejlődnek, akkor ezek egy, a (d) cső (e) bebocsátócsonkjánál végződő összekötő csövön keresztül a (d) csőbe vezettetnek és azt a 50 nyíl irányában járják át. Minthogy ezen anyagok hőelnyelőképessége a csőben egyébként jelenlévő anyag hőelnyelőképességétől eltér, csak kisebb vagy nagyobb hőmennyiség jut a (b) hőfel- 55 vevőhöz, melynek fizikai állapota ily módon megváltozik. Ha tehát az 1. ábra szerint hőfelvevő gyanánt termoelemet használunk, akkor az elem által létrehozott elektromotoros erő és ezzel az 60 áramkörbe iktatott (h) műszer kontaktusmutatójának helyzete is megváltozik. Ha felvevő műszer gyanánt elektromos ellenállást használunk, akkor az áramkörben áramforrást is kell alkalmaznunk. Az el- 65 lenállást érő hősugarak változásánál az ellenállás hőmérséklete és ezzel maga az ellenállás nagysága és az átmenő áram értéke megváltozik, aminek folytán a (h) műszer kontaktusmutatójának helyzete 70 ebben az esetben is módosul. A (h) kontaktusműszer, mely helyett bármilyen más kontaktusszerkezet is alkalmazható, arra szolgál, hogy akusztikai vagy optikai jelzést kapcsoljon be vagy 75. ki, a veszélyeztetett elektromos készüléket