103263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet transzformátorok, kapcsolók, generátorok és hasonló elektromos készülékek védelmére

Megjelent 1931. évi augusztus lió 239-én. MAGYAR KIRÁLYI jnggBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103263. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet transzformátorok, kapcsolók, generátorok és hasonló elektromos készülékek védelmére. Buchholz Max kormány fő tanácsos Kassel. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi junius hó 30-ika. A találmány eljárás és szerkezet transz­formátorok, kapcsolók, motorok, generá­torok és hasonló elektromos készülékek védelmére és abban van, hogy a szilárd és 5 folyékony szigetelő anyagokból a normá­listól eltérő üzemi állapotokban fejlődő gőzök és gáznemű bomlástermékek segé­lyével egy hőforrás hősngarainak útját oly módon befolyásoljuk, hogy egy hőfel-10 vevőnek fizikai állapota a gázoknak vagy gőzöknek a sugarak útjába való belépésé­nél megváltozik és ezáltal az elektromos készülék védelmére alkalmas művelet megy végbe. 15 A mellékelt rajz az új eljárás szerint dolgozó szerkezet példaképeni foganatosí­tási alakját vázlatosan mutatja. A rajzon (a) jelenti a hőforrást, mely példaképpen elektromos úton fűtött szilit-20 rúd, ellenállásdrót, izzólámpa, Bunsen­égő lángja vagy hasonló lehet. A (b) szer­kezet hősugárzással szemben érzékeny és fizikai tulajdonságai változó besugárzás­nál megváltoznak. A fizikai állapotválto-25 zást pl. hossz- vagy vastagságváltozás ké­pezheti. Az 1. ábrán feltüntetett esetben felvevő műszer gyanánt olyan szerkezetet alkalmaztunk, melynek elektromos tulaj­donságai a hősugárzásváltozásnál meg 30 változnak, tehát elektromos ellenállást, termoelemet vagy hasonlót. A sugárzás jobb kihasználása céljából az (a) hőforrás mögött a (c) reflektort rendezzük el; ahe­lyett azonban a sugarakat gyűjtő lencsét 85 is lehetne a hőforrás előtt elrendezni. Az (a) hőforrás és a (b) felvevőszerkezet kö­zött a gázok vagy gőzök hozzá- és elveze­tésére szolgáló (e, f) csonkokkal ellátott (d) cső foglal helyet. A cső végeit a hősu­garakat áteresztő (g, g') lapok zárják le, de a csővégek nyitva is lehetnek és pl. a be- és kibocsátási csonkok helyébe léphet­nek. Ha már most az ellenőrizendő elektro­mos készülékekben, pl. generátorban ab- 45. normális üzemi állapotok folytán gőzök vagy gáznemű bomlástermékek fejlődnek, akkor ezek egy, a (d) cső (e) bebocsátó­csonkjánál végződő összekötő csövön ke­resztül a (d) csőbe vezettetnek és azt a 50 nyíl irányában járják át. Minthogy ezen anyagok hőelnyelőképessége a csőben egyébként jelenlévő anyag hőelnyelőké­pességétől eltér, csak kisebb vagy na­gyobb hőmennyiség jut a (b) hőfel- 55 vevőhöz, melynek fizikai állapota ily módon megváltozik. Ha tehát az 1. ábra szerint hőfelvevő gyanánt termoele­met használunk, akkor az elem által létre­hozott elektromotoros erő és ezzel az 60 áramkörbe iktatott (h) műszer kontaktus­mutatójának helyzete is megváltozik. Ha felvevő műszer gyanánt elektromos ellen­állást használunk, akkor az áramkörben áramforrást is kell alkalmaznunk. Az el- 65 lenállást érő hősugarak változásánál az ellenállás hőmérséklete és ezzel maga az ellenállás nagysága és az átmenő áram ér­téke megváltozik, aminek folytán a (h) műszer kontaktusmutatójának helyzete 70 ebben az esetben is módosul. A (h) kontaktusműszer, mely helyett bármilyen más kontaktusszerkezet is al­kalmazható, arra szolgál, hogy akusztikai vagy optikai jelzést kapcsoljon be vagy 75. ki, a veszélyeztetett elektromos készüléket

Next

/
Oldalképek
Tartalom