103252. lajstromszámú szabadalom • Emelőmű

Megjelent 1931. évi augusztus lió 17-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103252. SZÁM. — V/f. OSZTÁLY. Emelőmű. Julius Pintscti A.-G. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi november hó 26-ika. Folytonos munkánál ismeretes oly ön­működő meghajtásnak az alkalmazása, amely bizonyos időpontokban jön műkö­désbe, hogy a folytonos szalagot vagy más 5 szállítószervet továbbítsa. Emelőműveket is megindítottak már elektromos meg­hajtással; pl. a dobogóra ráfutó szállító­kocsik elektromos meghajtást váltottak ki. A találmány önműködő szállításra 10 való berendezésre vonatkozik, amelynél a hajtóközeg valamely nyomóközeg, azon idő pedig, amelyben az emelés vagy sü­lyesztés történik, magán az emelőművön lesz beállítva. A találmány szerinti be-15 rendezés előnyösen az öntődében alkal­mazható, ahol az üzem számára már eleve nyomóközeg szükséges. A találmány célja a kézzel való működ­tetésnek a kiküszöbölése és ennek dacára 20 a folytonos munka zavartalan menetének a biztosítása. A rajz a találmány szerinti berendezés példaképem foganatosítási alakját mu­tatja. 25 Az álló (a) hengerben a (c) dugattyú­rúddal bíró (b) dugattyú mozog. Az (a) hengernek, lent, a kacsalábszerű (d) talpa van, úgy hogy az (a) hengert a földön közvetlenül egy gördölő pálya mellett 80 állíthatjuk fel. A hengerre az e süveg van ráborítva, amely fenekével a (c) du­gattyúrúd felső végére támaszkodik. A süveg belsejében, az alsó végén, egy vagy több (f) vezetőgörgő van, amelyek az (e) 35 süveget az (a) hengeren vezetik. A süve­gen lent a (g) tartó van megerősítve, amely a (h) dobogót tartja. A (h) dobogó­nak két szemescsapágya van, amelyekkel a (g) tartón elforgathatóan van ágyazva. 40 Az (e) süvegben az (i) ütközőbütyök van megerősítve, amely a (k) vezérlőrúdon la­zán csúszik. A vezérlőrúd két végén az (1), illetve (m) ütközőgyűrű van. A (k) ve­zérlőrúdnak alsó vége az (o) vezérlőhen­gerben vézetett (n) vezérlőtolattyúval 45 szilárdan össze van kötve. Az (o) vezérlő­henger és a (k) vezérlőrúd közé a (p) rugó van iktatva és úgy elrendezve, hogy leg­nagyobb feszítő erejének legyőzése után, azaz vízszintes helyzetében a (k) vezérlő- 50 rudat vagy felfelé vagy lefelé a végső ál­lásig eltolja. Az (o) vezérlőhengerből cső vagy furat a (q) szabályozószelepen ke­resztül, az (r) késleltetőhengerbe vezet. Az e hengerben mozgó (s) dugattyú, rúd út- 55 ján, a (t) vezérlőtolattyúval van össze­kötve. Az (s) dugattyú az (u) nyomórugó hatása alatt áll, amely az (s) dugattyút az (r) késleltető hengerbe tolja. A (t) ve­zérlőtolattyú a (v) tokban mozog, amely- 60 ben a (w) be- és kiömlőszelepek külön fu­ratokban mozognak. A szelepfuratoktól a (t) vezérlőtolattyú felé megfelelően elren­dezett (x) és (y) légcsatorna van ve­zetve. A (w) be- és kiömlőszelep közötti 65 összekötő csatornától egy cső az (a) hen­gerbe és a (b) dugattyú alá vezet. E csőbe van a (z) szelep beépítve, amely az át­áramló közeg mennyiségét és ezáltal a felemelkedő dugattyú sebességét szabá- 70 lyozza. A vezérlőszervek (szelepek és tolattyú) feltüntetett helyzetében a dugattyú emel­kedni fog, ha (A)-nál a nyomóközeget be­bocsátjuk; a nyomóközeg a csöveken ke- 75 resztül az (o) vezérlőhengerbe és az (n) vezérlőtolattyú alatt a (q) szabályozó sze­lepen keresztül az (r) késleltetőhengerbe ömlik, e henger lassankint megtölti és a nyomást addig növeli, amíg az (s) du- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom