103244. lajstromszámú szabadalom • Adagolószerkezet

Megjelent 1931. évi augusztus lió 166-én. MAGYAR KIRÁLYI jUpoL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103244. SZÁM. — XVlII/d. OSZTÁLY. Adagolószerkezet. Hegyei Ferenc tőzsdeügynök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi január hó 16-ika. A találmány különösen pépszerű anyagok adagolására való szerkezet, pl. asztali mustártartó ós mustáradagoló. Ismeretesek már olyan mustáradagolók, me-5 lyeknél a hengeres tartályba betöltött mustár felszinén laza lap fekszik fel ós a mustárnak a tartály fenekén kiképezett nyíláson át való kiszorítása a tartály zárófedelén alkalmazott rugalmas labda-0 szerű test útján, légnyomással történik. Az ismert szerkezetektől a találmány lényegesen különbözik abban, hogy működtetése nem légnyomással, hanem mechanikusan oly módon történik, hogy a 5 tartály fedelén alkalmazott nyomószerv mozgását megfelelő mechanikai áttétellel a mustár felszinén felfekvő nyomólapra visszük át és ezáltal a fedelet a nyomószerv minden működtetésénél fokról-0 fokra lesülyesztve, a mustárt a tartály fenekén vagy oldalán alkalmazott nyíláson át kiszorítjuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti szerkezetnek példaképpeni foganatosítási 5 alakját, mint mustáradagolót tünteti fel két egymásra merőleges metszetben. A pl. hengeres (1) tartálynak a (2) talpa ós ebben a tányér felvételére való (3) mélyedés van. A mustár az (1) tari) tály fenekén levő (4) nyíláson át lép ki. A tartályban a célszerűen becsiszolt (5) lap van, melyet a tartály falai vezetnek és mely a tartályba töltött mustár felületén fekszik fel. Az (1, 2) tartály saválló 5 anyagból, pl. porcellánból vagy kőedényből, az (5) lap pedig szintén saválló anyágból, pl. a tartályba csiszolt üvegből állhat. Az (1) tartályt a célszerűen nikkelezett vagy krómozott fémből való (6) 0 fedél zárja el. A (6) fedélben a (7) orsó van ágyazva, mely a (8) kilincskereket tartja. A kilincskeréktől jobbra és balra a (7) orsónak ellenkező irányú csavarmenetei vannak, amelyek a (9, 9') csavaranyákban 45 vezetődnek. Az (5) lapnak fecskefarkalakú (10) hornya a (11, 11') csúszkákat vezeti, melyeket a (9, 9') csavaranyákkal a nürnbergi ollószerűen kereszteződő (12) rudak 50 kötnek össze. A (6) fedelen levő (13) hüvely a (14) nyomógomb (15) rúdját vezeti, melyet a (13) hüvelyben a (16) csavarrugó vesz körül. A (15) rúdnak a (6) fedélbe nyúló 55 (15') végén a (17) kilincset csuklósan ágyazzuk, melyet a (18) rugó támaszt alá. Ha a (14) gombot lenyomjuk, akkor a (16) csavarrugó összenyomódik es a (1?) 60 kilincs a (8) kilincskereket egy foggal elfordítja. Ezáltal a (7) orsó elfordul és minthogy az orsót eltolhatatlanul ágyazzuk, a (9, 9') csavaranyák az orsó hossza mentén vándorolnak. Az orsó me- 65 neteinek irányát úgy választjuk meg, hogy az orsónak a (17) kilincs útján létrehozott elfordulásánál a csavaranyák egymás felé, illetve a tartály középsíkja felé haladjanak. Ennek következtében a 70 (12) rudak elfordulnak és (11, 11') fejeik az (5) lapot lefelé tolják, miközben a (10) horonyban eltolódva, szintén a tartály közepe felé vándorolnak. Az (5) lap lesülyedése következtében az (1) tartály- 75 ban levő mustárt a (4) nyíláson át az alája tartott tányérba szorítja. Ha a (14) nyomógombot elengedjük, akkor azt a (16) rugó az 1. ábrán látható helyzetbe viszi vissza, miközben a (17) 80