103234. lajstromszámú szabadalom • Süveges és csapos jellegű függesztő-szigetelő és eljárás annak előállítására

— 2 — tett csapvógben a terpesztő test tartós esi meg nem változtatható mechanikai kapcsolatát és helyzetének biztiosíháisát érjük el, függetlenül attól, hoigy a terpesztő test 5 pl. a szétterpesztett szárnyak beilső oldalán, alkalmazott barázdába tökéletesen helyesen csiappiant-e be vagy sem, függetlenül továbbá a terpesztő test ferde felfuióíelülete és a terpesztett szárnyak közötti .-rár-10 lódó kapcsolat nagyságától és végül függetlenül még oly osefcély helyzetivé Irtózásoktól is, melyek a terpesztő test ferde felüleltei és a terpesztett szárnyak ferde felületei között terhelés közben, rázkódta-. 15 tásulk (a vezeték szélbem való lengésének) hatása alatt felléphetnek. A gyakorialtban elképzelhető minden esetben a terpeiszitő testnek a csap végével zsugorítás útján összekötött része biztosítja azt, hogy a ter-20 pesztő test szétterpedt helyzetét változat-* liánul megtartsa. A találmány érte!méhen tehát az elképzelhető legszilárdabb kiapclsolaitot létesít^ jük. 25 A mellékelt találmány szerinti függő szigetelő egyik foganatosítási alakját tünteti fel, ahol is az la. ábra a csapvég metszete, az lb. ábra a hozzátartozó terpesztő test 30 nézete, a 2. ábiria a csapvég nézete, a 3. ábra felülnézet (mindez terpesztetten állapotban), a 4. ábra a terpesztett csapvég" metszete 35 és a behelyezett terpesztő test nézete, valamint a cisaplyuk körvonalainak rajza, az 5. ábra pedig teljesen felszerelt függesztő szigetelő, baloldalon metszetben, jobboldal on néz etben. 40 Az (1) csapnak felső száléin (2)-nél haisítékai vannak, melyek között a (3) szárnyak jönnek létre. E szárnyak beilső oldalán a (4) barázda van; e/.enkiviil aiz (5) mélyedést (furatot) képezzük ki. 45 A (6) terpesztő testnek körülhaliadó (7) kiálló része van, melyhez a kiipköpenyalakú (8) terpesztő felület csatlakozik, mely a hengeres (9) szárába megy át. A viszonyokat olyanra választjuk, hogy 50 a (9) szár átmérője hideg állapotban nagyobb legyen, mint az (5) mélyedés átmérője. Ha azonban a csapot beszereljük és e célból fejvégét a kellő izzásig hevítjük, 55 akkor az (5) furat balső átmérője nagyobb a hideg (9) szár külső átmérőjénél. A (6) terpesztő test tehát betolható és ezután mindkét rész kellő nyomás alatt, együttesen, a csaplyukba helyezhető, amikor is a terpesztő test a csap fejébe hatolva azt ki- 61 bővíti, úgy hogy a csap feje a 4. ábrán látható alakot ölti. A (7) kiálló rész a (4) barázdába nyúlik, a (9) szár pedig az (5) furatban van. A kihűlt csapvég a terpesztő test körül erősen összehúzódik, úgy 6í hogy a szétterpesztett szárnyak a (7) kiálló részt a (4) barázdák útján megfogják, továbbá a (8) felület a szárnyak megfelelő belső oldalán erős súrlódással felfekszenek és ezenkívül mindenek előtt a csap- 7< nak a (9) szárat körülvevő, nem hasított része e szár körül erősen összehúzódik, tehát e szár fölé zsugorodik, ami által a terpesztő test és a csap vége között gyakorlatilag oldhatatlan kapcsolat létesül. 7; A csapos kapcsolatnak és ezzel az egész vezetékfelfüggesztésnek ezt a nagy szilárdságát a legegyszerűbb eszközökkel érjük el. A terpesztő testet rendszerint odorban kovácsoljuk, a találmány szerintii 8C terpesztő test előállítására tehát csak más odorformát kell alkalmaznunk. Ugyanígy a csapot is rendszerint kovácsolják; minthogy a fejvég szárnyai között rendszerint mélyedés volt, melyet például az- 8 c által hoztak létre, hogy a csap izzóan forró testébe tüskét nyomtak, azért kézenfekvő dolog, hogy csak a tüskét kell kissé mélyebbre tolni, hogy a csap fejvégében a találmány szerinti mélyedést létesít- 90 siik. Már az a példa, mely azonban a lehetséges előállítási módokat semmiesetre sem meríti ki, mutatja, hogy a csap és a terpesztő test, tehát egyszersmind a csap és maga a szigetelőtest közötti szilárdsági 95 kapcsolat az előállítás lényeges komplikációja és drágulása nélkül mily rendkívüli mértékben növelhető. A 4. ábrán (10) a kerámiai anyagból, elsősorban porcellánból való szigetelőtest 10 ú. n. csaplyukának megközelítő körvonalát, (11) pedig a pl. aszbesztből vagy más alkalmas anyagból való párnát, vagy egyéb közbenső réteget jelöli. A szétterpesztett (3) szárnyak külső felületei és a 10 szigetelőtest felfekvő felületei között nem ábrázoltunk közbenső rétegeket, azonban ilyeneke t alkalma zhat unk. A (9) toldatot pl. hengeres szárnak tüntettük fel, ugyanúgy lehetne azonban pl. ni hasáb is. De az sem szükséges, hogy a toldat keresztmetszete mindenütt egyenlő legyen, hanem az az alsó vége felé csökkenhet, például csonkakúpalakú lehet. A külső felületnek sem kell simának lennie, m hanem azon tetszésszerinti nyúlványok, vagy, illetve és bemélyedések (gyűrűk, barázdák) lehetnek, melyek az (5) üreg meg-