103233. lajstromszámú szabadalom • Sapkaalakú függesztő szigetelő

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103233. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Sapkaalakú függesztő szigetelő. Porzellanfabrik Ph. Rosenthal & Co. A.-G. cég' Berlin. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 24-ike. A találmány sapkaalalkú szigetelőre vonatkozik és azt a célt szolgálja, hogy lehetőleg ragasztószer nélkül létesítsen kapcsolatot a sapka és a szigetelőtest között. 5 Ismeretes, hogy úgy a sapkán, mint a szigetelőtesten barázdáikat csinálunk és e barázdákba a sapka falán lévő nyílásokon keresztül drótot, vagy más hajlékony szervet tolunk, amely egyrészt a szigetelő-10 test barázdáiba, másrészt a sapka barázdáiba fekszik és e szorítószerű kapcsolatot létesít. Indítványo'zták továbbá, hogy a sapka falaiban lévő nyílásokon át közbenső részeket dugjunk be kívülről vagy 15 közbenső részeket alulról csavaroljunk a sapkába, amelyek azután ékszerű hatás-i sal létesítenek kapcsolatot a sapka és az orsó között. Az isimert szerkezetnek az a hátránya, 20 hogy a barázdák révén a szigetelő falazata egyenetlen lesz és az előállítás is nehéz. Ezenkívül aránylag kiis felületre nagy nyomások adódnak, mivel a betolt drótnak nem lehet túlságosan nagy át-25 mérője és legfeljebb kerületének negyed részével tart. A behelyezett tartódarabeik alkalmazása feltételezi azit, hogy a bevezető nyílások között szükségszerűen alkalmazandó köz-30 falak miatt a tartódarabok nem tartják a szigetelőtestet egész kerülete mentén, ha-> nem annak csak egy részén. Alulról becsavart tartódaraboknak ugyan nincs ezen hátrányuk, de szükségessé teszik csa-35 varmenetnek a sapkán és a tiartódarabokon való elrendezését és enniekfolytán úgy a sapkának, mint a tartód araboknak igen költséges utómegmunkálását. A találmány e hátrányokat küszöböli 40 ki. A találmány az isimert foganatosítási alakoknak kombinációja és abban áll, Jiogy a tartódarabokat ékalakú, azaz ferde felfekvő felületükkel a szigtelőtest mentén alulról toljuk a sapkába és oly szervvel kapcsolódnak a sapkához, amely egy- 45 részt a tartódarabok, másrészt a sapka barázdáiba fekszik. E barázdák nem igé-i nyelnek külön utómegmuntoálást, míg a tartódarabok felfekvőlelülete meg lehet munkálva vagy azok rugalmas betétek ré- 50 vén mindennemű megmunkálás nélkül lehetnek a szigetelőtesthez erősítve. A mellékelt rajz a találmány szerinti .szigetelőnek péljlalképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 55 1. ábra a szigetelőtestnek, sapkának ós ,a tartódaraboknak metszete, a 2. ábra a tartódarabok felülnézete. Az (A) szigetelőtestnek ferde fel fekvőfel ül eitei vannak, amelyekre a (D) tartó- 60 darabokat helyezzük. Ezeknek e foganatosítási alaknál ékalakú keresztmetszetük és egy vagy több (R) barázdájuk van, amelyekkel szemben több (J) barázda van a (B) sapkában. E két barázdába az 65 (0) szervet betoljuk, amely az egymással szemben álló két barázda révén alkotott keresztmetszetet lehetőleg megtölti és példaképpen drótdarab, vagy más hasonló lehet. Az, (0) szervet ismert módon vezet- 70 jiik a sapka falain lévő (Z) nyílásokba: e nyílásokat utólag be is tömhetjük, anél-t kül, hogy ez a találmány szempontjából lényeges volna. A tartódarabok és az (A) szigetelő fel- 75 fekvő felületei közé szintén ismert módon a bőrből, ólomból, kátránypapírból, vagy más hasonlóból, rugalmas anyagból készült (F) betétet helyezzük. Mint a 2. ábra felülnézetben szemlélteti, 80