103228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegcsöveknek vagy rudaknak megszakításnélküli húzására

— 5 -hogy miután a pad a legfelső állásába ju­tott, pontosan ugyanazzal a sebességgel süly ed lefelé, mint a megmerevedő, illetve megmerevedett cső, amely a (21) csigák 6 által meghatározott sebességgel mozog lefelé. Az állandóan különböző értelem­ben, forgó kések kezdetben még nem fej­tenek ki hatásos működést, míg egy bizo­nyos időponttól kezdve, a pad lefelé osú-10 szásánál, olyan csőhosszúságnak megfele­lően, amilyent vágni akarunk, az üvegcső­höz közelednek és azt szétvágják, hogy azután abban az időpontban, amelyben a pad legalsó állását éri el, egymástól 15 ismét eltávolodjanak. A vágás megkönnyítése céljából a ké­seket célszerűen, pl. hideg vízzel hűtjük. Vágókészülék gyanánt a 12. ábrán fel­tüntetett két, (62) és (621 ) kart használha-20 tünk, amelynek egymáshoz képest elmoz­dítható és különleges (63) szorító vagy fogópofáik vannak. Ha e karokat egymás­hoz közelítjük, akkor a karok végére sze­relt (63i) r u gók által tartott említett (63) 25 pofák a húzott csövet közrefogják. Ezek a részek tehát ekként oly rugalmas hara­pófogót alkotnak, amelynek nyílása az üvegcső átmérőjéhez önműködően alkal­mazkodik. 80 Ezeket a fogópofákat pl. hideg légáram­mal hűtjük, amelyet nyomóié vegő-tar­tányból vezetünk a pofákhoz. Ha a pofák a már megmerevedett, vagy még forró csővel kerülnek érintkezésbe, akkor az 35 üvegcső e hideg testekkel való érintkezés folytán e helyen elpattan. Az említett fogópofákat a tartó állvá­nyuktól el is szigetelhetjük és egy elektro­mos áramforrás kapcsaival köthetjük ösz-40 sze úgy, hogy az egymással érintkezésbe kerülő pofák rövidzárlatot létesítenek, aminek folytán e helyen hirtelen felme­legedés jön létre, amíg a pofákhoz hideg légáramot vezetünk. Az üvegcső ekkor is 45 elpattan. A (31) padnak magassági irányban való előállítását a következőkben leírt szerke­zet végzi (13. és 14. ábra). A gépnek (20) állványában ágyazott 50 tengely egyik végére a (35) szíjtárcsa és a (36) lendítőkerék van ékelve, amelyeket szabályozható gerjesztő ellenállással ellá­tott elektromotor a (37) hajtószíj közvetí­tésével forgat. A szíjtárcsa tengelyén a 55 (39) fogaskerékkel kapcsolódó (38) fogas­kerék ül, a (39) fogaskerék pedig szintén a (20) gépállványban ágyazott vízszintes (40) tengelyre van szerelve. A (40) tengelyre még a (41) kerék van ráerősítve, amely kerületének csupán egy 60 részén van íogazva. Ez utóbbi fogak egy­részt a (42), másrészt a (43) fogaskerékkel váltakozva kapcsolódhatnak, ahol is az utóbbi kerekek a (41) kerék jobb-, illetve baloldalán vannak. A (42) és (43) kerék 65 egymással ellenkező értelemben forog. Ha tehát az egyik kerék a (41) fogazott ke­rékkel kapcsolatban van, a másikat a (41) kerék nem hajtja. A (42) és (43) kerékkel közös tengelyen 70 ül az egyenlő nagyságú (45), illetve (46) fogaskerék, amelyek a (31) padon elren­dezett (47) alkatrész két oldalán levő egy­egy fogasrúddal kapcsolódnak. Ez elren­dezés folytán, ha pl. a (42) kereket a (41) 75 keréknek fogas része a 13.ábrán berajzolt nyíllal jelölt értelemben magával viszi, a (47) rész és ennek folytán az egész pad lefelé mozdul el, míg ezalatt a (46) kerék és a (43) kerék, amelyet a másik fogasrúd 80 visz magával, szabadon forog, amíg a pad meg nem áll. Ez akkor következik be, ha a (41) kerék fogazott részének a (42) kerékkel való kapcsolata megszűnik. Ekkor a (31) padot rövidebb vagy hosz- 85 szabb ideig legalsó helyzetében állni hagyjuk, hogy a tehetetlenségi hatást csökkentsük. E célból csak az szükséges, hogy a (41) kerék a (40) tengelyen való további forgása közben ne kapcsolódjék 90 azonnal a (43) kerékkel. Mihelyt a (41) ke­rék a (43) kerékkel kapcsolatba jött, amely a (47) részt ellenkező módon mozgatja, a (31) pad felfelé mozdul el. Oly célból, hogy a (41) kerék fogazott részének a (42) Vagy 95 (43) kerék megfelelő részével való kap­csolódását minden esetre biztosítsuk, a (41) kerék első fogai előtt a kiálló (411 ) nyúlvány vagy bütyök, a (42) és (43) keré­ken ezeknek megfelelő kiálló (421 ), illetve 100 (431 ) nyúlvány vagy bütyök van elren­dezve, illetve kiképezve, és pedig oly he­lyeken, hogy ha a (41) bütyöknek a (42) vagy (43) kereket magával kell vinni, akkor első sorban a (421 ) vagy (43i) bü- 105 työkkel kerül érintkezésbe és rajta fogas kapcsolódás módjára legördül. Ezáltal az említett bütyök biztosítja azt, hogy a (42) és (43) kerék a (41) kerék fogazott részé­vel kapcsolódjék. Látható, hogy (421 , 431 ) no bütykök minden egyes alkalommal abba az állásba térnek vissza, amelyet a fogas kapcsolódás előkészítése céljából el kell foglalniok, minthogy az őket viselő (42) vagy (43) kerék kiindulási helyzetébe tér 115 vissza, ha a (47) fogasrúd révén, a (45) vagy (46) kerék közvetítésével ellentétes értelemben forgattatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom