103212. lajstromszámú szabadalom • Nem képlékeny alkatrészekből álló tűzálló anyag és eljárás annak előállítására

_ 4 — szitán átmennek. Amint az 1. ábrából és a többi ábrákból kivehető, rendkívül előnyös a nagyobb részecskéknek 55%-át a kisebb részecskéknek 45%-ával keverni. De 5 azért oly keverékek is nagy sűrűségűek, melyekbein 45%—65% nagyobb részecske 55%—35% kisebb részecskével van keverve és így iaz ilyen keverékek is a találmány keretébe esnek. 10 Szabadalmi igények: 1. Nem képlékeny alkatrészekből álló tűzálló anyag, azzal jellemezve, hogy centiméterhosszra 2 nyílású szitán átmenő, de centiméterhosszra 12 nyílásix 15 szitán visszamaradó nagyobb részecskékből és centiméterhosszra 20 nyílású szitán átmenő kisebb részecskékből van összetéve, míg középnagyságú részecskéket csak rendkívül csekély mennyi-20 ségben tartalmaz. 2. Az 1. alatt igényelt anyagnak egy foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy középnagyságú részecskék nincsenek benne. 25 3. Az 1. és 2. alatt igényelt anyagnak foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb részecskékből 45%— 65% és kisebb részecskékből 55%— 35% van benne. 30 4. Az 1—3. alatt igényelt anyagnak foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb részecskékből 55% és a kisebb részecskékből 45% van benne. 5. Az 1—4. alatt igényelt anyagnak egy fo-35 ganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy képlékenysége oly kicsi, hogy hideg állapotban nyomás alatt nem válik folyóssá, míg megömlési képessége túlkicsi ahhoz, hogy égetési hőmérsékletig 40 való felhevítésnél folyós legyen. 6. Az 1—5. alatt igényelt anyagnak foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb részecskék centiméterhosszban 4 nyílású szitán átmennek, 45 de centiméterhosszban 8 nyílású szitán visszamaradnak, míg a kisebb részecskék centiméterhosszban 24 nyílású szitán átmennek, amikor is az anyag oly alkatrészeket nem tartalmaz, melyek 50 hideg állapotban nyomás alatt vagy égetési hőmérsékletnél folyósak. 7. Eljárás az 1—6. alatt igényelt tűzálló sűrűségű köveknek előállítására nem képlékeny anyagokból megömlesztő 55 szerek alkalmazása nélkül, azzal jellemezve, hogy centiméterhosszban 2 nyílású szitán átmenő, de centiméterhosszban 12 nyílású szitán visszamaradó nem képlékeny nagyobb részecskéket, centiméterhosszban 20 nyílású 60 szitán átmenő nem képlékeny kisebb részecskékkel egyenlő arányban összekeverünk, mire a keveréket, melyben a középnagyságú részecskék mennyisége a közönséges őrlésnél kapott közép- 65 nagyságú részecskék mennyiségéhez viszonyítva rendkívül kicsi, sajtoljuk és égetési hőmérsékletre hevítjük. 8. A 7. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a 70 nagyobb és kisebb részecskék összekeverésénél a középnagyságú részecskéket elhagyjuk. 9. A 7. és 8. alatt igényelt eljárásnak foganatosítás! módja, azzal jellemezve, 75 hogy a nagyobb részecskékből 45%— 65%-ot a kisebb részecskéknek 55%— 35%-ával keverünk össze. 10. A 7—9. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, azzal jellemezve, 80 hogy a nagyobb részecskékből 55%-ot a kisebb részecskéknek 45%-ával keverünk össze. 11. A 7—10. alatt igényelt eljárásnak foganatosítási módja, azzal jellemezve, 85 hogy a nagyobb, közepes és kisebb részecskéket nem képlékeny anyagnak őrlése és osztályozása útján nyerjük. 12. A 7—11. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a 90 maximális sűrűségű kövek előállításához való keverékben a nagyobb és kisebb részecskék keverési arányát oly háromszögdiagramm egyenlő sűrűségre vonatkozó vonalai segélyével állapít- 95 juk meg, melynek három komponense a nagyobb, közepes és kisebb részecskéknek felel meg. 13. A 7—12. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 10c a nagyobb és kisebb részecskéket a közepes nagyságú részecskék elhagyása mellett maximális sűrűségű keverékké keverjük össze, amikoris a keverési arányt háromszögdiagramnak egyenlő 10; sűrűségekre vonatkozó vonalai révén állapítjuk meg. 14. A 7—13. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb és kisebb részecskék méretei u( közötti nagyságú részecskéket, ezeknek a szokásos őrlésnél nyert mennyiségé-