103212. lajstromszámú szabadalom • Nem képlékeny alkatrészekből álló tűzálló anyag és eljárás annak előállítására

— 2 — E kísérletek alapján háromszög-diagrammokat szerkesztettünk, melyek a tűzálló részecskék nagysága és a kő sűrűsége közti viszonyokat mutatják, amikor is fel-5 tehető, hogy nem képlékeny anyagok sűrűségviszonyainak meghatározása mindeddig háromszög-diagrammokkal nem történt. Az összes előbb említett anyagok egyformán viselkednek azokkal a csekély el-10 térésekkel, melyek a felrajzolt görbékből kivehetők és melyek a mikénti megőirléstől függő anyagtörés természetének, az anyag felületi simaságának és magának az anyag természetének következményei. 15 Az összes többi anyagok, melyek vízben alacsony hőmérsékletnél felkeverve nem puhulnak meg és magas hőmérsékletnél nem válnak képlékennyé, szintén alkalmasak a találmány szerinti felhasználásra. 20 A legtöbb anyagnál az üregek legjobb kitöltését akkor érjük el, ha a középnagyságú részecskéket a lehetőségig elhagyjuk, kivéve pl. a ganisztert, melynél époly jó eredményeket érünk el, ha a középnagy-25 ságú részecskéknek mintegy 10%-a, a szétdörzsölésn él bekövetkező sajátságos törés folytán, az anyagban marad. Az 1. ábrában feltüntetett tipikus háromszögdiagrammnál három (A, B) és (C) 30 komponens szerepel. Az (A) komponens olyan szitán átment anyagot jelképez, mely szita az előállítandó kőben való alkalmazásra túlnagy részecskéket választott ki és mely anyag 35 valamely (a) szitán nem megy át. A (13) komponens oly részecskéket tartalmaz, mely az (a) szitán átmegy, de egy másik (b) szitán nem megy át. A (C) komponens oly részecskéket tartalmaz, melyek a (b) 40 szitán átmennek. A diagrammban az (A) komponensnek mennyiségeit a diagramm valamely pontjának a (BC) vonaltól mért merőleges távolságai adják meg. Egyszerűség szem-45 pontjából az (Al, A2, A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9) vonalak a (BC) vonallal párhuzamosan vannak húzva, az (A) komponens 10—90%-ig terjedő mennyiségtartalmának jelzésére. 50 A (B) komponensnek százalékos inenynyiségét hasonló módon az (AC) vonaltól mért merőleges távolságok adják meg. Az (AC) vonallal párhuzamos (Bl, B9) vonalak a (B) komponensnek 10—90%-ig ter-55 jedő százalékos tartalmát adják meg. Hasonló módon a (C) komponensnek százalékos mennyiségét az (A, B) vonaltól mért merőleges távolságok adják meg, amikor is az (A, B) vonallal párhuzamos (Cl, C9) vonalak a (C) komponensnek 60 10—90%-ig terjedő százaléktartalmát jelölik. A diagramm belsejében fekvő minden pontban az (AB) és (C) komponensnek öszszege 100%. A 20—25 görbék, geometriai helyei az (A, B, C) komponensek kísérle- 65 tileg" megállapított egyenlő sűrűségű keverékeinek. Csekély sűrűségű anyagnál (20) görbe nagyszámú keverék lehetséges, míg nagy sűrűségű anyagnál (24) és (25) görbék kisebb számú keverék lehetséges 70 és maximális sűrűségű anyagnál (26) pont csak egyetlen, a (B) komponenst számbavelietően nem tartalmazó keverék lehetséges. így pl. a (20) görbén jelölt (27) ponttal 75 jelképezett tűzálló keverék az (A) komponensből 50%-ot, a (B) komponensből 30%-ot és a (C) komponensből 20%-ot tartalmaz, míg a (24) görbének (28) pontjával jelképezett tűzálló keverékben az (A) 80 komponensből 40%, a (B) komponensből 20% és a (C) komponensből 40% van. A 2—10. ábrákban, példaképen különféle nem plasztikus anyagra vonatkozó több diagramm, van feltüntetve, melyekből az 85 elért eredmények egyöntetűsége kivehető és így az előzőkben előadott alapelvek helyessége boigazolást nyer. A 2. ábra magnezitre vonatkozó háromszög-diagrammot tüntet fel. A nagyobb (A) 90 részecskék minden centiméterhosszban 3.937 (hüvelykhosszban 10) nyílású szitán, mentek át és minden centiméterhosszban 7.874 (hüvelykhosszban 20) nyílású szitán nem mentek át. A közepes nagyságú (B) 95 részecskék minden centiméterhosszban 7.874 (hüvelykhosszban 20) nyílásii szitán mentek át, míg minden centiméterhosszban 23.622 (hiivelykhosszban 60) nyílással bíró szitán visszamaradtak. A finom (C) 10c részecskék minden centiméterhosszban 23.622 (hiivelykhosszban 60) nyílású szitán mentek át. A (29, 30, 31) és (32) görbék egyenlő sűrűségű vonalaki amikor is a sűrűségek fokozatosan csökkennek. Abban 10E a mértékben, amelyben a (B) részecskék száma csökken, a sűrűség növekszik. A 3. ábra az egyenlő sűrűségű helyek görbéit krómra vonatkozólag tünteti fel. Az (A) részecskék minden centiméter- ne hosszban 3.937 (hiivelykhosszban 10) nyílású szitán átmentek és minden centiméterhosszban 7.874 (hüvelykhosszban 20) nyílású szitán visszamaradtak. A (B) részecskék minden centiméterhosszban Hí 31.496 (hüvelykhosszban 80) nyílású szitán