103212. lajstromszámú szabadalom • Nem képlékeny alkatrészekből álló tűzálló anyag és eljárás annak előállítására

Megjelent 11)31. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103212. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Nem képlékeny alkatrészekből álló tűzálló anyag és eljárás annak előállítására. General Refractories Company Philadelphia. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 19-ike. A találmány oly tűzálló anyagok, ill. tűzálló kövek előállítására vonatkozik, melyek nem képlékeny anyagból, mint pl. szilíciumból, krómércből, égetett magné-5 ziából és az aluminiumszilikátok csoportjába tartozó égetett anyagokból — beleértve diaszport, cianitot, kaolint és különböző tűzálló anyagokat — készülnek. A találmány célja nagy sűrűségű, nagy 10 szilárdságú és kevéssé likacsos kövek előállítása, nem képlékeny anyagok előre meghatározott mennyisége fokozatos szemnagyságának tökéletesebb összeegyeztetése és a középnagyságú részecskék 15 mennyiségének lehető csökkentése által. További célja tűzálló köveket előállítani oly keverékből, melyben a különböző nagyságú alkatrészeknek mennyisége, háromszög diagrammban, melynek 20 három komponense a nagyobb, közepes és kisebb részeknek felel meg, egyenlő sűrűségű rétegeken haladó ívek segélyével van megállapítva, oly célból, hogy magas hőmérsékletnél a szilárdság maximu-25 mát érjük el, a szükséges kötőszer menynyiségét csökkentsük és a részecskék közti üres üregeket kisebbítsük. A találmánynak további jellegzetességei az alábbiakból fognak kiadódni. 30 A mellékelt rajzok 1. ábrája tipikus háromszög-diagrammot mutat három különböző komponens számára, melyek ugyanazon anyag tűzálló részecskéinek három egymást követő nagyságfokozatát 35 jelképezik, mely részecskéket a vizsgálat eredményeinek megfelelő keverési arányban kevertük össze egymással. A diagrammba berajzolt ívek geometriai helyei a tűzálló anyag egyenlő sűrűségű pont-40 jainak. A 2—10. ábrák további háromszög-diagrammok, osztályozott anyagrészecskék különböző nagyságú részecskéi és különböző tűzálló anyagok számára, amikoris mindegyik ábra a vizsgálat eredményét 45 mutatja egymást követő nagyságfokozathoz tartozó részecskékből alkotott keverékek és különböző tűzállói anyagok számára. Tűzálló kövek az anyagrészecskék közti kötőszer és a részecskék közti üregek te- 50 kintetében térnek el egymástól. Kitűnt, hogy tűzálló köveknél kívánatos az említett üregek nagyságát a kő tulajdonságának káros megváltoztatása nélkül kisebbíteni. Korábbi kísérletek ezen üregeknek 55 oly anyagok alkalmazásával való kisebbítéséire törekedtek, melyek hideg állapotban képlékenyek vagy forró állapotban képlékennyé válnak. Hideg állapotban képlékeny anyagok- 60 nál a képlékeny részecskék az égetésnél összezsugorodnak, amikoris a sűrűséget kisebbítő üregek megnagyobbodnak és a részecskék közti eredeti összefüggés meglazul. Ellenben forró állapotban képié- 65 kénnyé váló tűzálló anyagoknál az anyagrészecskék az égetésnél egymásfelé mozognak és ennek folytán az egész kő bizonytalan nagyságra összezsugorodik. Az ily kövek csak azon hőmérséklet alatt 70 tűzállóak, amelynél az anyag képlékennyé válik. Nagy sűrűséget képlékeny szétfolyás nélkül, a tűzálló részecskék közti üregeknek sűrű kitöltésével érhetünk el. A lehető legsűrűbb kitöltés el- 75 érhetése céljából kísérleteket végeztünk annak megállapítására, hogy különböző nagyságú részecskék milyen befolyással vannak az összes kereskedelemben kapható nem képlékeny tűzálló anyagokra. 80