103210. lajstromszámú szabadalom • Kettős divány

— 3 — A felső dívány másik oldalát, ismert módon,, a lehajtható (25) lábakkal támasztjuk meg (7. ábra). Ha a (17) rudak alsó végét a (23) saruval 5 összekötő (26) íorgáscsap egy kevéssel e rudat a felső dívánnyal összekötő (27) csap mögött iekszik, akkor a berendezés az emelőhelyzetben önzáró (7. ábra). Nyilvánvaló továbbá, hogy mindaddig, 10 míg a felső diványt annyira el nem fordítottuk, hogy súlypontja kb. a két diványt összekötő csukló fölé nem kerül, számottevő, emelő mozgás nincsen. Ennek következtében az emelés könnyűszerrel végre-15 hajtható. Általában a szerkezet olyan lehet, hogy az egész kettős divány súlypontja, összecsukott állapotban, nem sokkal mélyebben van, mint nyitott helyzetben. 20 A 4—7. ábrákon látható emelőszerkezet egyéb díványokon és fekvőhellyé alakítható karosszékeken is alkalmazható. A 8—12. ábra a találmány szerint szerkesztett., fekvőhellyé alakítható karosszé-25 ket mutat. E megoldásnál a szék alsó (1) része a (13) csuklók révén függ össze a felső (10) résszel, mely a csuklótengely fölött, keresztirányban fekszik, úgy hogy a szék nyitott állapotában (9. ábra) a két 30 (4, 14) fekvőfelület, együttvéve, egyetlen fekvőhelyet alkot, melynek lengethető (28) fejtámasza van, mely a (4) felület meghosszabbításában fekszik. E bútordarab készítésénél azzal a nehézséggel találko-35 xunk, hogy a mellső felső élnél, melyet a 8. ábrán (29)-cel jelöltünk, kemény és éles részeket nem szabad elhelyezni, a két (14) és (4) fekvőfelület között pedig, (30)-nál (9. ábra), sima és nem érezhető átmenetet •40 kell létesíteni. Emellett szükséges, hogy a két (31) és (32) hosszoldalt (10. ábra), melyek az alsó (1) részen vannak, továbbá a felső (10) rész (33) és (34) hosszoldalait, oldalirányú elmozdulás ellen, egymáshoz 45 képest kimerevítsük olykép, hogy a mellső élnél relatív elmozdulás ne lehessen. A (31) és (32) alkaltrészek között e célból a merev, U-alakú (35) kengyelt helyezzük el. mely vasból vagy fából készülhet 50 és mely sarkaiban levő (36) tömbök vagy összekötő rudak segítségével biztosítja a kellő merevséget. E kengyel a mellső (39) rugósor alsó végét vagy e rugósor alatt lévő anyagot támasztja meg. A szék e 55 szerkesztésénél a (13) csuklók oldalirányban nem mozdulhatnak el, tehát egymáshoz nem közeledhetnek. A csuklók a (33) és (34) részeket merevítik oldalirányú elmozdulás ellen. Hogy a (33) és (34) részeket íönt is megerősítsük, a két (17) rudat t»0 a (37) keresztrudakkal kötjük össze (11. nbra), úgy hogy azok keretet képeznek, melyet a (38) kelmedarabbal vonhatunk be, hogy ilyen módon a szék mellső részét eli akarjuk. A (17) rudak egy része a (27) 6í> csuklók alatt és a (37) merevítők fölött szabadon kiáll. Amint az a 11. ábrából látható, a keretnek a két (27) forgáspontot összekötő, vízszintes vonal alatt bizonyos magasságban szabad tere van. Ilyen mó- 70 don a keret a (10) felső székrész (33) és (34) oldalrészeit oldalirányú elmozdulás ellen hatásosan merevíti, mimellett az említett, felső, szabad tér, a felső párnázás akadálytalan rugózását teszi lehetővé. 75 Mivel (29)-nél a felső székrész mellső (40) rugósorának támasztására nem lehet merev keresztdarabot alkalmazni, U-alakú. (41) kengyelt helyezünk el, mely pl. merev acéldrótból készülhet. E kengyelt, előnyö 80 sen, valamivel a (29) él mögött, a (33) és (34) hosszoldalakkal forgathatóan kötjük össze. Az összekötési helyet a 12. ábrán (42)-vel jelöltük. A kengyel emellett az elülső részen levő, valamennyi (40) rugó 85 felső csavarulataival zsinórokkal lehet összekötve, miáltal e rugók a megfelelő megtámasztást nyerik. Szabadalmi igények: 1. Kettős divány vagy hasonló bútor- 90 darab, melynek két díványa, hosszoldala mentén, csuklós kapcsolatban áll egymással és melyre az a jellemző, hogy a két csuklósan összekapcsolt dívánnyal oly szerkezet áll kapcsolatban, 95 mely a felső divány átfordításánál az alsó divány megemelését létesíti. 2. Az 1. igénypont szerinti kettős divány megoldási alakja, melyre az a jellemző, hogy az emelő szerkezet az alsó (1) di- 100 vány és a padló között elhelyezett, függőleges egyenesvezetékből és rudazatból áll, mely utóbbi az egyenes vezetéknek a padlóra nehezedő részét oly pontoknál köti össze, a felső dívánnyal, 105 melyek a (13) csuklók tengelye fölött, meghatározott magasságban vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kettős divány megoldási alakja, melyre az a jellemző, hogy a vezeték két (18, 20) 110 ollórácsból áll, melyek az alsó divány csuklós oldalánál (mellső részénél) el nem tolhatóan vannak megerősítve, mimellett mindegyik ollórács egyik emeltyűje, az alsó divány másik olda- 115