103190. lajstromszámú szabadalom • Nyomáscsökkentő szelep főleg légzőkészülékekhez

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103190. SZÁM. — XXT/d. OSZTÁLY. Nyomáscsökkentő szelep főleg légzőkészülékekhez. Deutsche Gasglühlicht-Auer-Gesellschaft m. b. H. cég" Berlin. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 14-ike. A találmány főleg légzőkészülékekhez való nyomáscsökkentő szelepre vonatkozik, melynek közbenső nyomású tere is lehet és melynek egyes megoldási alakjai 5 tüdőautomataként vagy gázpótló berendezésként is működhetnek. Ilyen szelepeknél az erő átadását általában elfordítható emeltyűk végzik. Ezen emeltyűket a szelepházon olyként kell megerősíteni, hogy 10 már csekély erő elegendő legyen az emeltyű elfordítására, másrészt pedig minden holtjátékot gondosan el kell kerülni, ha a szeleptől pontos működést kívánunk meg. Az ismeretes szelepeknél rendesen oly csa-15 pokat rendeztek el, melyek a szelepház furataiba pontosan beleillettek és ezen furatokban elfordulhattak. Ezen elrendezés hátrányai kézenfekvőek. A készítést rendkívül gondosan kell végrehajtani, hogy a 20 szükséges követelményeknek eleget tehessünk. Üzem közben a súrlódás könnyen megnövekedhetik, pl. azáltal, hogy idegen testek kerülnek a csapágyba, vagy pedig a csap berágódik. Utóbbi eset különösen ak-25 kor gyakori, ha a szelep oxigén nyomásának csökkentésére való, mert ezen szelepeket a robbanás veszélye miatt nem szabad olajozni. Ezenkívül az is könnyen megtörténhetik, hogy a fémrészeken korróziós ré-30 teg képződik, mely úgy a helytálló, mint a mozgó részeket bevonja és az emeltyű mozgathatóságát csökkenti, esetleg teljesen megszünteti. Mindezen hátrányokat a találmány sze-35 rint olykép küszöböljük ki, hogy az emeltyűket a szelepházon rugalmas alkatrészekkel erősítjük meg, miáltal a készülékben csúszó mozgás nem keletkezik. Ilyen megerősítést pl. olykép létesíthetünk, hogy az emeltyű csapját az emeltyű két oldalán 40 egy-egy csavarrugóval helyettesítjük. Előnvösebb azonban a találmány szerinti azon megoldás, hogy az emeltyű síkjában egyetlen lemezrugót helyezünk el, ami azért kedvező, mert a lemezrugó csak egy sík- 45-ban mozoghat, míg a másik síkban fellépő erők esetén elmozdulást nem végez. A lemezrugót előnyösen olyképpen állítjuk elő, hogy az emeltyűt csőalakra készítjük és ezen cső egy részét olyképen lapítjuk le, 50 hogy az belül üres, lapos tartánnyá válik. Ezen tartánynak vagy kettős lemeznek ugyanazok a tulajdonságai, mint a lemezrugónak. Ha mégis hajlékonyabbá akarjuk tenni, akkor ajánlatos a két 55-lemezt összekötő anyagot eltávolítani, miáltal két egymáson fekvő rugalmas felülethez jutunk. A cső egy részének leiapítása helyett lehet egy meghatározott hossz mentén a kerület egy ré- 60 szét eltávolítani és a megmaradó részt sík felületté alakítani. A lemezrugó készítésének ezen módja különösen célszerű, ha az emeltyű legkülső végét, vagyis azt a helyet, amelyiknél a lemezrugót a szelephá- 65 zon meg kell erősíteni, nem alakítjuk át, hanem csőalakját megtartjuk; ekkor ugyanis a cső végét csapra tolhatjuk föl, ami különösen egyszerű megerősítési mód. Az emeltyűk forgáspontja a lemezrugó- 70 nak a szelepházon való megerősítési pontja lehet. Ezen szerkezetnek azonban jelentős hátránya van. Azon célból ugyanis, hogy a lemezrugóval ellátott emeltyűt a lehető legkönnyebben mozgóvá tehessük, a le- 75-mezrugó számára lehetőleg nagy hosszú-