103189. lajstromszámú szabadalom • Játékkártya

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103189. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. Játékkártya. Eriksson Erik Gusztáv mechanikus Stockholm. A bejelentés napja 1930. évi december hó 30-ika. Svédországi elsőbbsége 1930. évi január hó 7-ike. A találmány használatuk közben keverendő kártyára, főleg játékkártyára vonatkozik. A játékkártyát tudlavelőleg eddig íigy keverték, hogy a kártyacsomagot > ketté osztották és az egyik halmaz kártyáit a másikhalmaz kártyái közé betolták. Ez a művelet azonban mindig nehézségekkel járt. Mivel a kártyalapoknak bizonyos, ha nem is tetemes vastagságuk I van és szorosan egymáshoz simulnak, csak tetemes erőkifejtés árán sikerült az egyik halmaz kártyáit a másik halmaz kártyái közé betolni. Ennek következtében a kártyák szegélyei csakhamar megsérültek, pl. felborzolódtak, ami a keverést még jobban megnehezítette. A találmány szerinti kártyáknál ez a hátrány nem lép fel. A találmány lényege az, hogy a kártyalapok legalább két egymással szemben fekvő szegélyeken lerézseltek, úgy hogy a lapok két oldala ezeken a szegélyeken élben fut össze. Természetes, hogy mind a négy szegélyt és a kerek játékkártyákat köröskörül is lerézselhetjiik. A lerézselés célszerűen olyan, hogy a kapott él a kártyalap vastagságának közepében és a kártya két oldalával párhuzamosan fekszik. Ez az elrendezés megkönnyíti a kártya keverését és egyúttal tetemesen csökkenti a kártyiaszegélyek kopását. A rajz a találmány tárgyának példaképpeni megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti játékkártyának íhosszszegélye felőli, nagyobb léptékű képe. A 2,, ábra a lerézselt szegélyeknek a kártya keverése közbeni hatását érzékelteti. Az (1) kártyalap felső szegélyén (1. ábra), mely pl. a kártyalap egyik rövidebb oldalának szegélye, mindkét oldalon lerézselt, úgy hogy a kártya két oldala, ennél a szegélynél, a (2) élben fut össze. A (2) él oly síkban fekszik, mely a kártyalap vastagságának közepére esik és a lap í5 oldalaival párhuzamos. A kártyalap a gyakorlatban sokféleképpen rézselhető, pl. sajtolással, esetleg már a kártya kivágásánál^ anyag eltávolításával (csiszolással), vagy tetszőleges más módon. 50 A 2. ábra a lerézselt kártyaéleknek a kártya keverésénél való hatását érzékelteti, mely keverés közben a két kártyahalmazt egymásba tolják. Ha a két halmazt a lerészelt kártyaszegélyekkel egy- 55 más fölé helyezzük, akkor a felső halmaz kártyáiinak alsó élei az alsó halmaz két szomszédos kártyájának felső szegélyei közé kerülnek. Ha a kártyákat egymásba toljuk, az egyik kártyahalmaz élei bevá- 60 gódnak a másik halmaz kártyái közé. Ily módon a keverés könnyebb lesz és igen alapos lesz, mert a kártyák rendszerint úgy keverőclnek, hogy az egyik halmaz minden kártyája a másik halmaz két kö- 65 zelfekvő kártyája közé kerül. Ha a leírásban és az igénypontokban a lerézselés hatására keletkező „élek"-ről beszélünk, ez alatt nem matematikai vonal értendő. Az élnek a gyakorlatban bizo- 70 nyos, a kártya vastagságához képest csekély vastagsága lehet, amely mindig kisebb a kártyalapok félvastagságánál. Ha a kártyalapok vastagsága, mint rendesen, pl. 0.3 mm, akkor az élek szélessége 75 kisebb 0.15 mm-nél. Szabadalmi igények: 1. Használat közben keverendő kártya, főleg játékkártya, azzal jellemezve, hogy a kártyalapoknak legalább két, 80