103159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémgőzkészülékek üzembiztonságának fokozására

_ 2 -lemez fedi, amely magas olvadáspontú anyagból készült. E betéttest melegtechnikai szempontból különösen előnyös. A (9) mag rossz hő-5 vezető anyagból készült, úgy hogy az (1) higany túl nem hevül és a (10) béléstest tényleg csak minimális higanymennyiségeket vezet feL az egyenirányító táplálására. A fényív a (14) és (15) helyeken épp úgy 10 támad, mint a láng az ismert koszorúszerü koronaégőkön. A 4. ábra még egy betéttestet mutat. A (2) betéttest az (1) higanyba merül. A (2) betéttest vörösréznek és ónnak ötvözete. 15 Mivel az ötvözetben lévő ón a higannyal ötvöződik, a higany az ónt kimossa, úgy hogv a (2) betéttest (16) külső felületén a katódhiganyt kapillárisán felhúzó süvegszerű váz képződik. E betéttest előnye. 20 hogy a fényív annak csak felső (17) végén támad és nem jut a katódafelület közelébe, úgy hogy itt is csak minimális mennyiségű higany gőzölög el. A fémgőzkészülékben keletkező gőzmeny-25 nyiség további csökkentése végett a folyékony fémtükör felett hűtő eszközöket, pl. hűtőkígyókat alkalmazhatunk. Általában alkalmazhatjuk itt mindazokat a hűtőeszközöket, melyeket fémgőzegyenirányítóknál 30 már eddig is alkalmaztak. Amint a leírt kiviteli példákból kitűnik, az új: eljárás foganatosításához a betéttest különleges kiképzése szükséges. A betéttest felületét célszerűen, pl. hornyokkal, kapil-35 lárisokkal vagy pórusokkal látjuk el. Bizonyos körülmények között előnyös, ha a betéttest felülete szivacsos, mely szivacs pórusai az üzemi viszonyoknak megfelelően vagy üresek, vagy az üzemi folyamatokat 40 elősegítő anyagokkal részben meg vannak töltve. Az egész betéttestet is porózus anyagból készíthetjük, úgy hogv a lámpabélnek megfelelően a higanyt felfelé, tehát a higanyban szegény tér felé emeli. A betétles-45 tet is elláthatjuk hűtőeszközökkel. A gőzképződést korlátozó ismert eszközök a leírt eljárásnál, illetőleg a leírt szerkezetben igen előnyösen alkalmazhatók. Ezek az eszközök lehetővé teszik a gőzmennyiség 50 tökéletes szabályozását. A betéttestet a kalódatartánnyal szorosan köthetjük össze, azonban azt, mint úszót is kiképezhetjük. Esetleg jelentkező oly nehézségeket, melyek oka, hogy üzembehelyezéskor a lám-55 pában nincs elég higanygőz, azáltal küszöbölhetünk ki, hogy az egyenirányító üzembehelyezésekor csekély mennyiségű higanyt viszünk fel a betéttestre, vagy pedig egy külön gyujtóelektródával indítjuk meg a gyújtást. Célszerű, ha a betéltcst és a ( gyújtóé!ektróda egymáshoz képest relatíve elmozdulnak. Ha a .gyujtóelektróda helytálló. akkor a betéttestet mint úszót képezhetjük ki és azt a gyújtóéiektródához képest mozgatjuk, vagy pedig a betéttestet ( építjük be helytállóan és ezzel szemben mozgatjuk a gyujtóelektródát. A betéttestet a katódaernyő szorosan körül is veheti. A fémes anyagok az esetben a betéttest belsejében szállnak fel. 1 Hogv a fényív támadási pontjain keletkező meleget legalább részben elvezethessük és ilymódon a túlságos gőzképződést megakadályozzuk, az új eljárásnál alkalmazott beléttestet meleget kisugárzó fém- 7 ernyővel láthatjuk el, mely a keletkezett hő egy részét a vákuumedény falára veti. Mivel tiszta fémet a leírt eszközökkel nehéz felemelni, a betéltest a vákuum tisztaságát nem veszélyeztető fémtestből is áll- 8 hal, mely a folyékony katódafémmel csekély mértékben ötvöződik. Ha mint katódanyagot higanyt alkalmazunk, akkor a higany a betéttest egy részével amalgámot képez. A 2. kiviteli példában leírt drótok acélon 8 kívül vörösrézből, platinából, vagy wolframból is készülhetnek. A drótköteg szívóhatását azáltal fokozhatjuk, hogy a drótokat ónozzuk, vagy aranyozzuk, vagyis oly fémmel, vagy fémötvözettel vonjuk be, melyek 9 a drótok felületét megnövelik és azon szivacsszerű vázat képeznek. A drótok szabad végei, melyek a fényív kisütési pályájában feküsziiek. síkban lernetszhetők. A betéttestet képező drótköteg lehet sodrott, 9 úgy hogy a katódahigany nem szívódik fel vertiái is irányban, hanem spirális mentén halad. A betéttest fémdrótjai csoportonként különböző hőtágulási együtthatója fémekből készülhetnek, pl. úgy, hogy a betéttest l1 a terhelés növekedésekor megnyúlik, míg a terhelés csökkenésekor megrövidül, úgy hogy a fényív lámadó pontjának a katódtükörtől való távolsága változik aszerint, amint több vagy kevesebb higanygőzre van 1< szükségünk. A fémdrótok lehetnek üregesek és azokat belső hűtéssel is elláthatjuk, úgy hogy ezáltal az egyenirányítóban létesített higanygőzök mennyisége csökken. A fémdrótok felületeit ezáltal is növelhetjük, 1 hogy a fémdrótokat hornyoljuk. A harmadik kiviteli példánál megemlítettük, hogy a betéttest magja rossz hővezető. Erre alkalmas anyag első sorban wolfram. A betéttestet körül vevő védőburok fenti 1 leírás szerint fémből (tantalból), quarzból vagy porceliáiiból készült. Minden esetben szükséges, hogy a betéttest a katóda-