103147. lajstromszámú szabadalom • Nyomástároló gázok vagy folyadékok számára

Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÖ8ÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103147. SZÁM. — XVI/d, OSZTÁLY. Nyomástároló gázok vagy folyadékok számára. Syndicat Gazsouspression Brüssel. A bejelentés napja 1930. évi janius hó 11 ike. Gázok vagy folyadékokhoz nyomástárolóknak eddig varratmentesen húzott tartályokat, ú. n. palackokat vagy pedig, ha nagyobb mennyiségek tárolásáról volt szó, 5 egy darabból kovácsolt, illetve hengerelt, hengeres edényeket használtak. Az ilyenfajta palackoknak, hogy kb. 200 atm. üzemnyomást kibírjanak, aránylag vastagfalúaknak kellett lenniök, ami a bizonyos 10 mértéken túl való növelésnek rövidesen határt szabott, mert ez esetben aránytalanul nagy falvastagságok adódtak. Ezeknél az edényeknél nemcsak az előállítás volt rendkívül költséges, hanem hátrány volt az 15 is, hogy a tartányok a holt teher tekintetében rendkívül súlyosak. Bizonyos célokra, pl. a tartányfalakra való vegyibethatások elhárítására már javasolták hidrogén felvételére üvegből, por-20 ceMánból vagy más egyenértékű szerkezeti anyagból való tartányoknak nyomásálló vast-artányban való elrendezését és a két tartány közötti űrnek indifferens gázzal vagy folyadékkal való kitöltését, mely-25 nek célja a nyomásnak a külső tartálynak való átvitele és a belső tariányra tehermentesítő hatás létesítése. Ezáltal azonban az egyszeri lartáaayok hátrányait ofim küszöbölték ki. úgy Jiogy tehát bizonyos méreten 30 túl a gyakorlatban aem tehetett menni. A találmány célja a tőbbtfaiúság isaaert elvének felhasználásával oly tartány létesítése, mely egyrészt alkalmas 200 atm. és ennél is nagyobb nyomások felvételére, 85 másrészt pedig tetszőleges nagyságban gazdaságosan állítható elő és emellett aránylag könnyű. EzáÜal érjük ei, feűgy ,a belső, a nyomás aiá iaelyezeauiő közeg felvitelére va&ó, fémből vagy efféléből készült 40 tjirtáiwynaík vagy tarLá«j«jkimk csakis gázvagy folyadék töm í töknek kell lenniök, míg a külső, a nyomást felvevő tartány alkattal as szerkezeti anyagból, mint pl. fémből, cementből, cementbetonbói vagy efféléből és esetleg önmagában bekötve vagy 45 armirozva van, a tartányok közötti üreg vagy üregek pedig a nyomást átvivő közegül szívósan folyó tömítőanyaggal vannak kitöltve. Az ilyenfajta tartányok, ami a külső, a nyomást felvevő hurkot illeti, 50 könnyen állíthatók elő ott, ahol azokat használjuk, a szállítási költségek tehát elmaradnak. Ez különösen fontos, mert az ilyen nagy tartányokat első sorbán oxigén Sás hidrogén tárolására használják, mely 55 anyagokat nyomáselekírolizis útján olcsón lehet előállítani. A % elektromos erőforrások azonban rendszerint félreeső vidékeken vannak, ahová nehéz acél tar lányokat lehetetlen volna szállítani. 60 A rajzon a találmány néhány foganatosítási példájának metszete látható. Az 1—4. ábra szerinti foganatosítási pétfia esetében a tároló egymásban elrendezett, alkalmas szerkezeti anyagból, mint pl. 65 fémből, betonból vagy efféléből való két (a) és (b) taxtányból áll, melyek közötti (c) teret szívós tömrtőfolyadék tölti ki, mely pl. közönséges hőmérsékleten &űrű konzisztenciájú vagy szilárd, forró álla- 70 pótban azonban folyékony és ezáltal képes az összes üregek kitöltésére. Ehhez pL kátrányt vagy hasonló anyagot használhatunk. A belső (b) tartánynak csak vékosay falúnak keli lennie, mert a iaaLső 75 iartánynyoaiást a (c) tömítőanyag aküisS tartányra viszi át, melyet beik&tünfc. A külső (a) tartány falazatéi «satleg vas- ; betonból készíttetjük. Ha a gáz- vagy folyadéMantáiy négy- 80