103139. lajstromszámú szabadalom • Rajzlap rögzítő

Megjelent 1931. évi augn sz tn s hó 1-én . MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103139. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Rajzlap rögzítő. Szabó Lajos rajztanár Győr. A bejelentés napja 1927. évi április bó Il ike. A találmány rajzlap rögzítő, mely az eddig általánosan használt rajzszög összes hátrányait kiküszöböli s a rajzlapot töké­letesen rögzíti. 6 A rajzszöggel szemben a következő elő­nyei vannak: 1. A rajzlapot nemcsak négy ponton, hanem a rajzlap egész szélességében, tehát •nagyobb felületen rögzíti. 10 2. A rajzlapot nem rongálja, ellentétben a rajzszöggel, mellyel vagy átlyukasztjuk, vagy pedig, ha melléje szúrjuk, a kihúzás­kor könnyen megsértjük, tekintve azt, hogy gyakran igen nehezen húzható ki. 15 3. A rajztáblát nem rongálja, míg a rajz­szög gyakori használata által a rajztábla apró lyukakkal lesz tele, ahol a rajzszög már eredményesen nem használható. 4. Tartós, évekig használható, míg arajz-20 szög könnyen eltörik vagy elgörbül. 5. Nem veszik el oly könnyen, mint a rajzszög. 6. Könnyen kezelhető, egyszerű. 7. Hygienikus, amennyiben a kéz nincs 25 kitéve sérüléseknek: míg a rajzszög feje a rajztáblán való szúrás alkalmával, gyak­ran letörik s a szög az ember ujjába hatol. 8. A fejesvonalzó akadálytalanul hasz­nálható: míg a rajzszögben megakad, 30 9. A rajztábla bármely részén alkalmaz­ható. A mellékélt rajzon a találmány szerinti rajzlaprögzítőnek egy példaképpeni kivi­teli alakja van feltűntetve és pedig az 1. ábra a rajzlaprögzítő oldalnézete a 35 rajztáblára szerelve, 2. ábra a rajzlaprögzítő felülnézete a rajztáblára szerelve, 3. ábra a rajzlaprögzítő axonometrikus képe rajztáblára szerelve, 40 4. és 5, ábra részletrajzok. Maga a rögzítő nem egyéb, mint egy ru­galmas acéllemez, melynek egyik vége, (a) a rajztáblára illeszthetően meg van haj­lítva, a másik vége, (b) egyenes, illetve a 45 rajztáblára szerelés előtt rugalmasságánál fogva felgörbült (4. ábra). A másik végére, (b) egy, a rugóra ráhúzható szerkezet jön, (c) mely a rugót a rajztáblára szorítja. A rajzlaprögzítő felső felületén, centiméteres 50 beosztás alkalmazható, ami a szerkesztő rajzoknál előnyösen használható (2. ábra). • Szabadalmi igény: Rajzlaprögzítő, jellemezve egyik végén a rajztáblára való ráhúzás céljából vissza- 55 hajlított, meggörbített rugalmas acél­lemezzel és az acéllemez másik végére húzott U-alakú kengyellel, mely ken­gyelnek a rajztábla másik szélére való húzásával, az acéllemez a rajztáblára 60 szorítható. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom