103118. lajstromszámú szabadalom • Jelzési eljárás és berendezés

— 7 — vakkal ez a hullára nincsen jelen és rezgéslökéseket nem okoz. A (113) módosított hullám azonban olyan vivő összetevőt tartalmaz, amely a fel-5 vevő állomáson a jel kiváltása, illetve detektálása végett felhasználható, ha a jelzési hullám amplitúdója nem zérus és ebben a tekintetben a (113) hullám az «elnyomott vivő hullámtól» lényegesen kü-10 lönbözik, amint az a 6., 6a. és 7., 7a. ábrák összehasonlításából nyilvánvaló. A 6. ábrában a (117) hullám a (113) hullám egy részével és a (118) burkoló görbe az 5. ábrában feltüntetett (115) bur-15 koló görbe egy részével azonos. A 6a. ábra a (117) hullám pozitív és negatív hurokjainak egymásutánját ábrázolja. Ezek a hurkok tekintet nélkül a (118) burkoló görbe és az időtengely között 20 levő érintkezési pontokra teljesen szabályos váltakozó sorozatot képeznek. A megszakításmentes váltakozás ezen sajátsága folytán a (117) hullámnak villamosan ellentéles része a vevő frekvenciára élesen 25 hangolt áramkörben alkalmas csatoló készülékeken át nem csillapított áramokat indukálhat. Más szóval a (117) módosított hullám vivő frekvencia-összetevőt tartalmaz. Ez a vivő összetevő a módosított hullám-30 nak a vevő állomáson való alkalmas kiváltását vagyis detektálását teszi lehetővé anélkül, hogy vivő összetevőnek helyi áramforrásból való hozzávezetésére szükség volna. 35 A 7. ábrában a (119) módosított hullám egy része van feltüntetve, amelynél a vivő összetevő el van nyomva. A (119) hullámot a (120) burkoló görbe jellemzi, amely nem lapos görbe, hanem annak az időtengely-40 lyel érintkező csúcsa van. A 7a. ábra á (119) hullám pozitív és negatív hurokjainak egymásutánját ábrázolja. Megemlítjük, hogy a hurkok szabályosan váltakozó sorozata meg van sza-45 kítva -annál a pontnál, ahol a (120) burkoló 'görbe az időtengellyel érintkezik. Ha a vivő frekvenciára élesen hangolt ráhangzási áramkörbe ilyen jellegű villamos hullámot vezetünk, akkor szabályos sor-50 rendben egymásután következő néhány váltakozó hurok az áramkört rezgésbe hozza, de a hurkok fordított fázisban levő következő sorozata az első sorozat hatását lerontja és a kezdő rezgéseket megsemmisíti. Eredménye ennek, hogy a (119) hul- 55 lám jellegének megfelelő hullám jelentékenyebb vagy nem csillapított amplitúdójú vivő hullámot nem indukálhat. Ily módon a (119) hullám a felvevő állomáson kellőkép nem váltható ki vagyis nem de- 60 tektálható, hacsak a helyi áramforrás nem ad vivő áramot. Szabadalmi igények: 1. Módosító berendezés vivő hullámokat adó forrással, hőionos edényt tartal- 65 mazó módosító készülékkel és módosító hullámokat adó forrással, jellemezve áram-egyenirányítóval, amely a módosító hullámok egy részét egyenirányítja és így oly egyenáramot eredményez, 70 amely a módosító áram szerint változik, mi mellett ez az egyenáram a módosító készülék anódáján,ak egyenáramú tápárama. 2. Az 1. igénypont "szerinti módosító be- 75 rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramegyenirányító két hőionos edényt tartalmaz, amelyek egymáshoz képest ellenkező értelemben vannak elrendezve, mi mellett a módo- 80 sító hullámok két félrészét egyenirányítják. 3. Az 1. igénypont szerinti módosító berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a módosító hullámok for- 85 rása és a vivő hullámok forrása között két áramkörág van, amelyek közül az egyikben az áram-egyenirányító fekszik, mi mellett a két áramkörág kivezetésének Iranszformátor-összekötte- 90 tése van. 4. A 3. igénypont szerinti módosító berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramegyenirányítót tartalmazó áramkörágba szűrő áramkör 95 van iktatva, amely az egyenirányított áramban a nem kívánt frekvenciák lüktetését letompítja. 5. A 3. igénypont szerinti módosító berendezés kiviteli alakja, azzal jelle- 100 mezve, hogy az említett áramkörágak mindenikébe egy-egy gyengítő áramkör van iktatva, amely gyengítő áramkörök a módosító hullám két részének amplitúdóját egyenlő nagyságra állítják be. 105 1 rajzlap melléklettel. Pallas nvomila, Budapest