103114. lajstromszámú szabadalom • Közvetve fűtött izzókatóda

Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKegmL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103114. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Közvetve fűtött izzókathoda. Dr. Loewe Zsigmond mérnök Bérli n-Steglitz. A bejelentés napja 1928. évi május hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi májius hó 4-ike. A találmány tárgya közvetve fűtött izzó kathoda vákuumcsövekhez, kiváltképen erősítő csövekhez. Az eddigi kísérletek közvetve fűtött izzó kathodák léte-5 sítésére, vákuumtechnikái nehézségeken hiusultak meg; a közvetett fűtésre ugyanis oly izzótestet kell használni, mely a tulajdonképeni, közvetve fűtött izzó kathodával semilyen vezetői összeköttetés-10 ben nem áll. A találmány a csatolt rajz kapcsán van megmagyarázva. Az 1. ábrán izzótest gyanánt valamely (1) wolframszál van alkalmazva, mely a 15 (2) rugó hatása alatt egyenes vonalban kifeszített helyzetben van tartva és a (3) és (4) hozzávezető elektródákkal kapcsolatos. Az (1) izzószálat a például nikkellemezből készült (5) henger veszi szoro-20 san körül, melynek fűtése közvetve az (1) wolframszálból sugárzó meleg által történik. Az (5) henger — miként a 2. ábra mutatja — például egy négyszögletesre kiszabott nikkelszalagnak összegön-25 gyölése által van létrehozva, a (8) szárnyak oly célból vannak feltüntetve, hogy az (5) henger összegöngyölési módját mutassák. Az (5) henger az (1) izzószálon a központos furattal ellátott csillámból való 30 (7) tárcsák segélyével van megtámasztva, mely tárcsák a göngyölt nikkelszalagból készült :(5) henger (6) szárnyain vannak szilárdan megerősítve. A henger ilymódon a mindkét oldalán elrendezett csillámlemezek 85 útján szigetelten szabadon nyugszanak az (1) izzódrót körül. Az elrendezés azért van így kiképezve, mivel a (2) rugó által kifejtett hűzás folytán az (1) izzószál mindig tökéletesen egyenes vonalban ki-40 húzva tartatik. Ennek következtében lehetségessé válik az (5) henger átmérőjét rendkívül szűkre megválasztani, anélkül, hogy az izzószál és a tulajdonképeni kathodát alkotó (5) henger között érintkezéstől kellene tartani. Az (5) hengert már 45 most külső felületén fémoxyddal lehet bevonni ; ebben az esetben oxyd-izzókathodát kapunk. A találmány értelmében a henger külső felületére célszerűen (10) thoriumos wolframszálakat rakhatunk fel, melyek 50 a henger külső palástján hosszában futnak és szorosan a palásthoz simulnak. A (10) wolframszálak az (5) hengerrel vezetőileg össze vannak kötve. Ebben az esetben az (5) hengert nem kell oxyddal 55 bevonni, mivel az emissziót a hengerre felrakott thoriumos w olframszálak eszközlik. A szabályos emisszió létrehozásának biztosítására a cső belsejében ismert módon magnéziumot porlasztunk el. Az 60 ismertetett módon képezett izzó kathoda körül a szokásos módon a (11) rács és a (12) anóda vannak elrendezve. A kathodhengerhez való hozzávezetés (14)-nél van jelezve. Ez a hozzávezetés helyzetében a 65 (13) üveggyöngy és az ebbe a (4) kathodavezetőktől elszigetelten beforrasztott (9) fémdrót által van megtartva. A melegtágulás minden egyenlőtlenségének a rajz szerinti jobboldalon szabad játéka van, 70 úgy hogy ezen egyenlőtlenségek minden elgörbülés és eltorzulás nélkül, ezen az oldalon kiegyenlítődhetnek. Vákuumtechnikái szempontból az elrendezés teljesen kifogástalan. Lehet 75 azonban, a rajztól eltérően, az (1) izzószál elejét a jobboldalon is a vezetéknek jobboldali (7) csillámtárcsán már áthaladt részéhez kapcsolni; célszerű ugyanis a csillám és az izzószál közötti érintkezést 80