103111. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rugalmas tárgyaknak szilárd alzaton való rögzítésére

Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103111. SZÁM. — XX/b. OSZTÁLY. Berendezés rugalmas tárgyaknak szilárd alzaton való rögzítésére. Imperátor Hestesbo A. S. Töngsberg". A bejelentés napja 1930. évi december hó 17-ike. Norvégiai elsőbbsége 1929. évi január hó 29-ike. A találmány rugalmas tárgyaknak szi­lárd alzaton való rögzítésénél a szögfej merev alátétjére vonatkozik. A találmány különösen oly berendezésre vonatkozik, 5 amely rugalmas anyagból, pl. gumiból ké­szült pataveretekbe beöntve, a szöget és vele a veretet a patán biztosan rögzíti. Ismeretes pl. gumiból való pataveretek­nól a szögfejhez való merev betétnek a 10 rugalmas gumianyagba való beöntése. Ez a betét eddig a gumiban elhelyezett la­pos fémlemez volt. A veret rögzítésénél a patkószöget a betét furatába és a patába verték be, majd a szögnek a pata külső 15 szegélyéből kiálló csúcsát meghajlították. Ennek a rögzítési módnak hátránya, hogy a merev betét és a pata közötti rugalmas anyagréteg a szög beverése közben utána­engedett és így a szög biztos be verését le-20 hetetlenné tette. A szög, még a patán való keresztülverése előtt, meglazult és a ve­retnek a patán való biztos rögzítését már eleve lehetetlenné tette. Ha mégis sikerült a szöget kellőképpen rögzíteni, a szög foly-25 tonosan ide-oda hajlott a patába való be­hatolási pontja és ama pont között, mely­ben a fej szilárdan ül. Ennek a hajlítás­nak eredményeként a szög végül a patából való kilépési helyén eltörött. 30 Ez az igénybevétel különösen oldalt lép fel ama tény következtében, hogy a veret ágai kifelé mozogni igyekeznek, amikor is minden egyes szögnek elég vastagnak kell lennie, hogy ennek a hajlításnak sllent-35 állhasson. Ezt a hátrányt még az a körül­mény is fokozza, hogy a betét és a pata; közötti rugalmas anyag a veret használata közben állandóan rugózik úgy, hogy a szögfej igénybevétele egyenlőtlen lesz és 40 így a szög előbb-utóbb eltörik. A találmány ezt a hátrányt a szögfej alá­tétjének sajátos szerkezetével küszöböli ki. A találmány szerinti alátétnél a patából kinyúló szög oldalirányú elhajlását az gá­tolja meg, hogy az alátét és a pata között 45 nincs rugalmas anyag; ezt a hatást a szög­fejnek az alátétben való oldalirányú meg­támasztása is támogathatja. A találmány szerinti berendezés alkal­mazási köre nincs korlátozva gumivere- 50 tekre vagy gumipataveretek sajátos alak­jára, hanem bármely tárggyal kapcsolat­ban előnyösen alkalmazható, melyet szö­gekkel rögzítünk szilárd alzaton, mely a szöget hajlításra vagy más efféleképpen 55 igénybevevő egyenlőtlen igénybevételnek van kitéve. A találmány szerint a szögfej! alátétje olyan, hogy az alátét felületének nagyobb vagy kisebb része közvetlenül kerül érint- §0 kezesbe azzal a szilárd alzattal, amelyben a rugalmas tárgy rögzítendő. Az alátétnék egyúttal a rugalmas anyagba hatoló és ott lehorgonyzódé részei vannak. Ezek a részek a mindenkori viszonyokhoz képest 65 úgy alakíthatók, hogy a szögfeji külső vé­gét megtámasztják. Kitűnt azonban, hogy ez nem feltétlenül szükséges. Az alzat tet­szőlegesen alakítható és a rajz, a talál­mányi gondolat érzékeltetésére, gumiveret- 70 nél rendkívül kedvezőnek bizonyult, né­hány kiviteli alakot szemléltet. Az 1. ábra gumiból való pataveret egy ré­szén át vett metszet. A 2. ábra az 1. ábra szerinti beöntött betét 75 felülnézete. A 3. ábra a 2. ábra szerinti betét vál­tozata. A 4. ábra a betét kiviteli alakját szemlél­teti. Az 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom