103087. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés jelek révén működtetett készülékkel

— 336 — kötve. Az (1) relé, amelynek tekercsével zérus értékű ellenállás van sorosan, összekötve, a legérzékenyebb és a csoportban a (4) relé érzékenysége a legkisebb. Az 5 (1) relé úgy van beállítva, hogy a (C) vcnaílveizeitéikein átmenő nagyon, [ gyeínige áramok révén jön működésbe. Viszont a (2) relé oly módon szabályoizih&tó, hogy azt olyan áramok hozzák működésbe, 10 amelyek például öt átviteli egységgel erőtől) bek, mint azok az áramok, amelyek aiz (1) relét működésbe hozzák. Ily módon mindenik következő relé oly módon állítható be, hogy azokat olyan áramok hoz-15 zák működésbe, amelyek fokozatosan öt átviteli egységgel erősebbek. Magától értetődik azonban, hogy ezen öt átviteli egységet csupán példa gyanánt adtuk meg és természetes, hogy bárminő más éraé-20 kenységi különbség alkalmazható az egymásután következő relék köaatt. Az (1) relé működésekor az (Ll) ellenállást párhuzamosan kapcsolja a (D) vonalvezetékhez és ugyanekkor a vissz-25 hangelnyomó berendezés másik egységéhez tartozó (Dl) erősítő detektor bevezetési áramkörével párhuzamosan köti öszsze. A (C) vonalvezetéken átmenő távbeszélő áram rendes üzem mellett a vo-30 nalvezeték különböző pontjaiban visszaverődést szenved, a visszaverődés például ft megosztott csévéknél vagy az előfizető állomáson következik be és elég nagy lehet, hogy a (Dl) erősítő detektor mű-85 ködését eredményezze. Az (L1.) ellenállás azonban aképen van megválasztva, hogy ezt a visszhangot kellő mértékben gyengíti és így megakadályozza, hogy azt az előfizető állomás észrevehesse, mimellett 40 a (Dl) detektor működését is megakadályozza. Ha a (C) vonalvezetéken átmenő távbeszélő áramok erősebbek, a visszhanghatások is erősebbé válnak, az.onban azon törekvésüket, hogy a (Dl) detektort 45 működésbe hozzák, megakadályozza a (2, 3) és (4) relék egymásután kővetkező működése, amint az áram növekedik, amennyiben az említett relék az eredeti (Ll) ellenállással párhuzamosan további 50 (L2, L3), (L4) ellenállásokat kapcsolnak az áramkörbe, miáltal a visszhang erőeebb mértékben való csökkenését eredményezik. Ily módon a szükséges kiegészítő védelem biztosítható azon visszhangokkal 55 szemben, amelyek az előfizető állomásokon már nagyobb mértékben kifogásolhatók és azon nagyobb törekvés ellen, hogy a (Dl) detektor helytelenül működjön. A visszhangelnyomó berendezés azon szerkezeti egysége, amely a (Dl) detektort 60 tartalmazza, a (D) vonalvezetékhez haránt hídáramkörben van elrendezve és minden tekintetben szimmetrikus az előzőkben ismertetett szerkezeti egységgel. F.z a szerkezeti egység az (1', 2', 3", 4') 65 reléket tartalmazza, amelyekhez az (R'2, R'3, Ií'4) ellenállások tartoznak az érzékenységi fokozatok beállítása végett. Ezek a relék a mellékáramikörű (L'l, L'2, L'3, L'4) ellenállásokat vezérlik, amelyek a 70 (0) vonalvezetékben a veszteségeket vagyis a visszhangcsökkentést módosítják, ami ugyanolyan módon következik be, amint azt a visszhangelnyomó berendezés első szerkezeti egysége kapcsán is- 75 mertettük. Mindkét esetben, amint az egymásután következő relék működésbe jönnek, az egyik vagy másik vonalvezetékbe iktatott veszteség vagyis a visszhangcsökkentő hatás fokozatosan, illetve 80 lépcsősen növekedik, amint az a, 6. ábrában van feltüntetve. Az ismertetett elrendezés előnye abban áll, hogy a relék eléggé érzékenyek lehetnek, hogy az előfizető állomások be- 85 széd áramainak nagyon gyenge részei folytán fellépő visszhangokat elnyomják. Ez a fokozott, érzékenység azonban azokat oly érzékennyé is teszi, hogy bárminő zörej áramok révén is működésije jön- 90 nek, amelyek eddig a visszhangelnyomó berendezés érzékenységének növelését feltételezték. Tegyük fel például, hogy a zörejé ram os vonalvezeték négyhuzalos áramkör keleti végével van összekötve, a 95 vonalvezetékben fellépő zörejáramok nagysága legyen elégséges az (1) és (2) relék működtetésére, amelyek az (Ll) és (L2) veszteségi ellenállásokat kapcsolják a (ü) vonalvezetékhez. Ha már most a 100 vonalvezeték nyugati végén levő előfizető állomáson megkezdik a beszélgetést, a hangáramok az (Ll) és (L2) veszteségi ellenállások beiktatása révén először ugyanolyan gyengítést szenvednek, mint 105 a zörejáramoktól eredő visszhangáramok. Ha azonban az említett előfizető állomáson eléggé erőteljesen beszélnek, a hangáramok két munkafolyamatot eredményeznek. Első sorban az (1') relét mű- 110 ködéshe hozzák, .amely az (L'l) veszteségi ellenállást iktatja az áramkörbe és így csökkennek a zörejáramok, amelyek a (Cl) detektor bevezetési áramköréhez jutnak, miáltal a (2) relé felszabadul. Amint 115 a (2) relé felszabadul, a (W) vonalvezeté-