103059. lajstromszámú szabadalom • Bélyegző gép
— 3 — <46) testbe vágott (49) és ;(50) bosszú hasítékok elcsúszhatnak; a (46) testből két kis (51) és (52) nyelv áll ki, amelyek a tetszőleges fordulatszámláló dobjával össze-5 függő (53) ötágú kilincskerékre egymásután hatnak. Az ábrára vetett pillantás nyomban felvilágosít, hogy a kilincskerék minden egyes féllengésnél egy tizedfordulatot tesz, ami a számláló egy-10 egy egységének felel meg. A számláló tetszőleges ellenkilinccsel is felszerelhető, amely csupán egyértelmű forgását engedi meg (14—19. ábra). A számlálómű és hajtószerkezetének 15 tokja teljesen zárt. Csak az (54) hasítékon át (14. és 15. ábra) nyúlik a villa közvetlenül (5) forgáscsapja felett a számlálómű tokjába. Tehát teljesen lehetetlen a készülékkel oly lenyomatot készíteni, 20 amelyet a számlálómű nem regisztrált. Ha t. i. ily lenyomatot akarunk készíteni, akkor az (1) hengert forgatni kell. Ha azonban e hengert forgatjuk, akkor vízszintes irányban el kell tolni, minthogy 25 minden forgáskor a (18) szektor fogazásán kell legördülnie. Az oldalirányban való eltolással azonban kényszermozgás úlag működtetjük a számlálóművet. Bármilyen is a vezérlés rendszere, a vó-80 sett hengert tartó lengő keret, pályájának két végén, a következő módon van mozdulatlanná téve; a két i(5) ás (6) oldalfalba vágott két-két (74—75) kampó önműködően és felváltva kapaszkodik a (16 és 17) ha-85 rántrúdba. Amikor a készüléket felemeljük, a (76) laprugó (3. és 4. ábra) leigyekszik nyomni a lengő keretet és előidézi a (74) és (75) kampónak a (16), illetőleg (17) harántrúdba való kapaszkodását, amiből 40 a bélyegző hengernek az állványból alul való kinyomulása következik. Ha azután ismét vízszintes felületre illesztjük a készüléket, a lengő keret felemelkedik és ezzel összenyomja a (75) laprugót, ami 45 azután — akár jobbról, akár balról —felszabadítja a két kampót. A 20—22. ábrák a bélyegző henger oly kiviteli változatára vonatkoznak, amelynél az (1) henger hajtó (2—21) fogas-Ö0 kerekei a (64) fogasrúddal kapcsolódnak, amely alkalmasan megszabott mértékben vízszintesen mozog. A 20. ábrából látható, hogy az (1) bélyegző henger a (2) fogaskerekével és (21) 55 közvetítő kerekével gyütt az (56) kocsira szerelve, az (59) lengő emelő (58) végéhez csuklósan erősített (57) vonórúd hatása alatt vízszintes mozgást végezhet; az (59) emelő (61) karjának (62) vége a (63) csatlórúd révén a (34) lengő test (37) kar- 60 jának végéhez van kötve, amely lengő test már az első kivitelnél is előfordul. Ha a fogasrúd nem volna, a (34) test lengésének következménye az (56) kocsi egyik vagy másik irányban való elmoz- 65-gatása volna a bélyegző henger kerületével egyező hosszú pályán. Ha tehát tökéletes volna az adhézió a papiros és az (1) henger között, akkor utóbbi minden egyes működtetéskor teljes fordulatot tenne és 70 ugyanazt tenné a (2) kerék is. A (2) kerék átmérőjének kisebbnek kell lennie az (1) henger átmérőjénél, nehogy a papirossal érintkezzék. Ha e kerék a (21) közbenső kerék révén a helytálló (64) fogasrúddal 75 kapcsolódnék, akkor forgásba hozná az (1) hengert, amely forgás már nem felelne meg a henger normális legördülésének. Ennek a hátránynak elhárítására a (64) íogasrúdnak olyan pályát kell adnunk, 80 amely egyenlő a megtett út és a (2) fogaskerék osztóköre kerülete közötti különbséggel. Ennek az eredménynek elérésére csak a fogasrudat vonó (66) csaitlórúd (65) csuklópontjának helyét kell megfelelően 85 megválasztanunk. A feladat a (21) közvetítőkerék elhagyásával megoldható volna, csakhogy ez a foganatosítás {22. ábra) a fogasrúd pályájának növekedését vonná maga után. 90 Amint a 22. ábrán látható, a kellően vezetett fogasrúd hajtása a (34) lengő test (37) karjának végéhez erősített gombbal közvetlenül történhetnék; az (1) bélyegző henger mozgatása pedig a (84) hajtórúd 95 révén végezhető, amelyet a (34) lengő testhez rögzített (68) gombbal mozgatott (67) vonórúd révén befolyásolt s a (86) fix pont körül lengő (85) emelő működtet. Az ábrára vetett pillantással meggyőződ- 100 hetünk, hogy tökéletes szögelmozdulás elérésére a fogasrúdnak oly mozgást kell kölcsönözni, amely úgy aránylik a nyomóhenger útjához, mint utóbbinak átmérője a fogaskerék osztókörének átmérőjéhez. 105 A 20. ábra a készüléknek egyszerű fogantyúval való mozgatását szemlélteti. Ennél a mozgatásnál az állványhoz tartozó helytálló (70) csövön csúszhatik a (69) fogantyú, ehhez van erősítve a (71) 110 nyél, amely tulajdonképpen végzi a csúszást a (70) csőben. A fogantyúhoz erősített (71) nyél alul T-alakban végződik, amelyre két (73) ós (73') vonórúd függeszkedik, amelyeket a (74) csatlórúd köt 115 egymással össze. A két (73) és (73') vonórúd egy-egy kampóban végződik, amelyek felváltva kapaszkodnak a (34) lengő test
