103034. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép

Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103034. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Cséplőgép. Schuize Vilmos mérnök Hannover. A bejelentés napja 1930. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi május hó 19-ike. A találmány oly dobos cséplőgépre vonatkozik, amelynek szalmarázója szintén dobalakú. A találmány szerint ezt a szalmarázót hasonlóképen, mint ahogy az a két , cséplődobos gépekről ismeretes, közvetlenül a cséplődob után rendezzük el és ezéhez képest ellentett forgásértelemben hajtjuk. Ily elrendezés mellett a csépelnivaló, mozgásirányának megváltoztatása nélkül, a i cséplődobról közvetlenül a szalmarázóra lép át, úgy hogy a mozgásban levő csépelnivaló eleven erejét teljes mértékben kihasználhatjuk. További előny, hogy aránylag csekély erőfogyasztással és csekély térfog, lalással is hosszú cséplő-, valamint rázópályát érünk el, úgy hogy a szalma csaknem szemmentesen kerül ki a gépből. A hosszú munkapályára való tekintettel úgy a cséplőkosár, mint a rázókosár is, ) elég nagy hézagtávolságban lehet a doboktól, amely körülmény csökkenti a csépelnivaló súrlódását, úgyszintén az erőfogyasztást is. Mindazáltal nem fog előfordulni, hogy a szemnek tetemes része visszama-i radjon a szalmában, mert hiszen ama szemeket, amelyek egyéb cséplőgépeknél a szalmában kerülnek a szalmarázóra, most a dobalakú rázó kiválasztja. A találmány azt is lehetővé teszi, hogy ) verőléces dobot szeges dobbal kombinálhassunk. A szeges dob előnye, hogy rendkívül határozottan és tisztán csépel, hátránya azonban, hogy a szemeket könnyen szétzúzza, midőn azokat a kalászból kicsépeli. > A verőléces dob kevésbé vagy egyáltalán nem zúzza szét a szemeket, ellenben sokkal könnyebben okoz szemveszteséget. Ha már most a találmány szerinti elrendezésűiéi, a csépelnivalót elébb verőléces dobbal csépeljük, akkor a szem túlnyomó része 40 sértetlenül kerül a tisztítótérbe. A szalmában visszamaradó szemet azután, a szeges dohként kiképezett szalmarázó hiánytalanul ki fogja rázni és csépelni, mikor is a zúzódás veszélye aránylag jóval kisebb, 45 mint különben, hiszen mire a csépelnivaló keresztülhaladt már az első, verőléces cséplődobon, addigra a visszamaradó szemek is fellazulnak a kalászban. így a kétféle dob előnyeit azok hátrányai nélkül 50 érhetjük el. A cséplő- és a rázóművet közös keret foglalhatja együvé, ami a gépnek mechanikai szilárdságát növeli. Egyszersmind az előnyük is van ebből, hogy a két dobot egyet- 55 len, közös szíjjal hajthatjuk. A rajz a cséplőgép egyik kiviteli példáját vázlatos keresztmetszetben tünteti fel. Az (1) garatba vetett csépelnivalót a (2) nyíl irányában ragadja magával, a (3) 60 verőlécekkel ellátott és az (5) nyíl irányában forgó (4) cséplődob. A cséplés a (4) dob és a (6) kosár között történik. A kin csépelt szemek a (7) gyűjtőbe hullanak át. A csépelnivaló ezután a (8) nyű. irányá- 65 ban jut a szalmarázóként kiképezett (10) dobra, amely a (11) nyíl irányában, vagyis a (4) cséplődobéval ellentétes irányban forog. A dobok közvetlenül egymás mellett elrendezett és egymással párhuza- 70 mos tengelyek körül forognak és a esépelnivaliónak semmiféle közbeiktatott szállítóműre sincs szüksége, hogy a cséplődobról a rázódobra kerüljön át és eközben S-alakú pályán haladjon. A (10) dob és a (12)! 75 rázókosár között rázott és csépelt szalma messzemenőleg megszabadul a visszamaradt szemektől és az itt kiváló szemek a