103033. lajstromszámú szabadalom • Tépőszerkezetes cséplőgép

Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103033. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Tépó'szerkezetes cséplőgép. Schulze Vilmos mérnök Hannover. A bejelentés napja 1930. évi december hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi december hó 13-ik a A találmány cséplőgépre vonatkozik, ahol a cséplődob után, vele párhuzamosan elrendezett tépődob következik. A találmány szerint e két dob, úgy ahogy az a 5 két cséplődobos gépekről ismeretes, közvetlenül egymás mögött van és egymással ellenkező értelemben forog. E réven elérjük, hogy a csépelnivaló külön szállítószerkezet igénybevétele és mozgásirányá-10 nak megváltoztatása nélkül jut a cépődobra és S-alakú pályán halad a gépen keresztül. A csépelnivaló szállítását főleg a tépődob hatalmas szívóhatása látja el. A cséplő- és tépődobok eddig ismeretes 15 elrendezésével szemben, a találmány azt az előnyt biztosítja, hogy a kicsépelt szalma, amely a cséplődobot az utóbbi és a dobkosár közötti szűk hézagon keresztül, igen vékony rétegben és nagy sebességgel 20 hagyja el, közvetlenül ezután ugyanilyen vékony rétegekben, folytatólagosan kerül a tépődobra. Igy a tépődob a lehető legkisebb erőtt igényli és rendkívül egyenletesen dolgozik. A cséplődobot körülfogó 25 cséplőkosár a szemeket túlnyomórészt elválasztja már a szalmától. Azt a kevés szemet azután, amit a cséplődob a szalma közt a tépődobra vet, a tépőkészülék egyik lyukgatott falával választhatjuk ki, úgy 30 hogy a tépett szalmában végeredményben úgyszólván szem sem marad. A cséplő- és a tépőművet, közös kerettel merevvé foglaljuk egybe. Igy a gép sokkal tartósabbá válik, mint az eddig is-85 meretes tépőkészülékes gépek, amelyeknél a tépőkészülék csak a rázómű után következik. A mondott egybeépítés előnye továbbá, hogy a forgó cséplődobot a tépődobbal egyetemben, egyetlen közös szíjjal (0 hajthatjuk. A tépőkosárba célszerűen úgy rakjuk a tépőszerszámokat, hogy a szalma belépő helyének közelében kevés szerszám és ritkán legyen, a kilépő hely felé azonban egyre több szerszám és sűrűbben. Ennek előnye, hogy a szalmát előbb hosz- 45 szabb és durvább részekre, azután pedig, a kilépő helyig, fokozatosan egyre finomabbá foszlatjuk. E munkamódot avval is hatályosabbá tehetjük, hogy a tépőkosarat, a tépődobhoz képest utánaállíthatóvá 50 készítjük. Igy ugyanis a tépődob és a kosarak közötti munkateret, a mindenkori szükség szerint, szűkíthetjük vagy" tágíthatjuk. A rajzok kiviteli példa vázlatai. Az 55 1. ábra mindkét dobnak, a 2. ábra pedig a lépőkosárnak keresztmetszete. A 3. ábra a tépőkosár belsejének oldalnézete. 60 Mindenütt (1) a cséplődob, (2) ennek kosara, (3) a tépődob, (4) a tépőkosár, (5) az utóbbinak lyukgatott része, amely a szalmában visszamaradt szemek kiválasztására való, (6) a garat, (7) a kilépőnyílás, (8) 65 a cséplődobbal kiválasztott szemek lefolyója, (9) a szalmában visszamaradt és a tépőkészülékben kiválasztott szemek lefolyója, (10) a tépőkosár csuklótengelye és (11) a tépőkosár koszorújának hasítéka, a 70 tépőkosár utánaállításának szabályozásához. Az (1) cséplődob magával ragadja a (6) garatba vetett csépelnivalót és az (1) dob, valamint a (2) kosár között kiválasztja a 75 szemeket. A kicsépelt szalma nagy sebességgel száll tova nyílirányban a (3) tépődobra, amely a szalmát magához is szívja és a (4) tépőkosár (12) szerszámai közé viszi. A szerszámok a szalmát elébb csak durva ré- 80