103020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatok előállítására cellulózból vagy cellulózvegyületekből

Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103020. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás oldatok előállítására cellulózból vagy cellulózvegyületekből. Zell stofffabrik Waldhof cég Maimheim-Waldhof és dr. Faust Ottó vegyész Rorschach (Svájc). A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi december hó 5-ike. Cellulózoldatok előállítására eddig kizárólag gyapotot, illetve ú. n. gyapotilinterst vagy szulfitse jtanyagot használtak. A számos egyéb célra annyira érté-5 kes szulfát- vagy nátronsejtanyagot oldási célokra eddig használni nem lehetett. Megállapítottuk azt, hogy annak az oka, hogy a nátron- illetve szulfátanyagok cellulózból, illetve cellulózvegyüle-0 tekből való oldatok előállítására nem használhatók fel, ezen sejtanyagok összetételének egyenlőtlenségében keresendő, mely onnan származik, hogy a kereskedelem nátronsejtanyagaihoz kiindulási 5 nyersanyagnak mindenkor különböző fafajták, előnyösen lucfenyőfa- és erdei fenyőfafajták keverékeit használják. Az anyagösszetétel ezen egyenlőtlensége maga után vonja azt, hogy az anyag kü-0 lönböző rostalkatrészei a vegyi reagensekkel szemben különbözően viselkednek, minek következménye a tökéletlen feloldódás, a rossz szűrhetőség és a csekély értékű végtermékek. 15 Kísérleteink azt mutatták, hogy az alkaliásan feltárt sejtanyagokat szintén igen jói lehet oldatok előállítására használni, ha teljesen egységes fanyersanyagiból indulunk ki, pl. jól héjtalanított luc-0 fenyőfából ós ha ezt az anyagot ismert módon jól fehéríthető sejtanyaggá dolgozzuk fel. A fa feltárásánál, valamint az oldatok előállításánál is egyébként ismert módon járhatunk el. Ily módon nátron-, 15 ill. szulfáitsejtanyagokból olyan oldatokat, pl. rézoxid ammoniákoel lul ózt, viszkózt vagy cellulózaeetátot állíthatunk elő, melyek a szulfitsejtanyagból nyert oldatokkal mindenképen egyenértékűeknek tekintendők. 40 Az új eljárás pl. a következőképen foganatosítható : Az anyag előállítására szánt fát gondosan osztályozzuk úgy, hogy pl. csakis tiszta lucfenyőfa vagy pedig esakis tiszta 45 erdei fenyőfa stb. használtassék fel. Az így kapott fajtiszta fát (tisztán lehéjazva és aprítva) 12—14 órán át körülbelül 170° hőmérsékleten zárt tartányban 5%-os nátronlúggal főzzük. A kapott nátron- 50 sejtanyagot ezután mossuk, körülbelül 7%-os Cl2-vel nátriumhipoklorit alakjában fehérítjük, ezután mossuk, lesavazzuk ós ismét mossuk. Az anyagot ezután karton alakjára hozzuk és szárítjuk, mire 55 közvetlenül vagy közvetve cellulózoldatok előállításiára használhatjuk. Cellulózoldatok közvetlen előállítása alatt értendő a sejtanyag faloldása pl. rézoxidammoniában vagy annak nátromlúggal és 60 szénszulfiddel viszkózzá való átalakítása is, amikoris vizes oldatokat kapunk. Szerves oldószerekben, pl. éter-alkoholban, aoetonban, azonban a cellulóz nem oldható ós hogy ily oldószereket is alkal- 65 mázni lehessen, a eellulózoldatok közvetett előállításához folyamodnak, vagyis a cellulózt előbb ezen oldószerekben oldható vegyületté alakítják át, ami úgy történhet, hogy a cellulózt pl. cellulóz-esz- 70 térré vagy éterré alakítják át, amennyiben a cellulózt pl. nitrálják vagy aoetilálják; a kapott oellulózvegyületek i(pl. oellulóznitirát, cellulóaacetat) az említett oldószerekben könnyen oldódnak. 75 Hogy az anyagot pl. viszkózzá alakít-