103013. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen fűtésű léghevítő berendezés

_ 2 — tova, melyből sem kátrány, sem korom nem válhatik ki. A szekunder (5) tűztér, hátsó (6) végén tetemesen bővül (1. és 3. ábra) úgy, hogy a 5 feltüntetett megoldási alaknál a tűztér, alaprajzban, fekvő L-alakú. Az (5) tűztér e részében ismét a fűtőgázok áramlási irá­nyának megváltozása következik be, ahol is a fűtőgázok a fémből való, pl. tarsolyos 10 (7) fűtőtestbe áramlanak be, amelyen át azok ismét előre, tehát 180°-nyi irányvál­tozással áramlanak. A (7) fűtőtest egyes tagjai között a felhevítendő levegő áram­lik át, melynek mozgását bármely ismert 15 módon, pl. a (9) ventilátor segélyével idéz­zük elő. A levegő akár magában véve is­mert módon, a (7) fűtőtest tagjaira merő­legesen, akár bármily más módon áramol­hatik. Minthogy a (7) fűtőtest rendszerint 20 oly szerkezetű, hogy magas hőmérséklet­nek nem volna képes ellenállani, ezért a fűtőtest előtt, a szekunder (5) tűztérből ki­áramló fűtőgázok útjában hőálló testekből alkotott fűtőfelületet alkalmazunk. A fel-25 tüntetett megoldásnál ezen célból öntött­vasból vagy esetleg samottból vagy más ily anyagból készült (8) csöveket alkal­mazunk, melyek a szekunder (5) tűztér bővített (6) részében függélyesen vannak 80 elhelyezve és végeikkel a tűztér e részének vízszintes falaiba vannak beeresztve. A fűtőgázok a (8) csöveket súrolják, míg el­lenben a (9) ventilátor segélyével befuvott levegő a (8) csövek belsejében alulról fel-85 felé jár át és áthaladása után azzal a leve­gővel keveredik, mely a (7) fűtőtesten át­haladt. Ama (10) falak, melyek kívülről azt a teret határolják, amelyben a (8) csö­vek vannak elhelyezve, üregesen is szer-40 keszthetők és levegővel hűthetők, mely a (9) ventilátortól áramlik ide; ezzel a be­rendezés fűtőfelülete megfelelően meg­nagyobbodik. Hasonlóképen azt a teret, amelyben a szekunder tűztér van, vagy 45 esetleg azt a teret is, amelyben a primer tűztér van, szintén kettős falak határol­hatják, amelyek között a felhevítendő le­vegő áramlik. Célszerű e falak nagyobb részét tűzálló anyaggal bélelni, nehogy a 50 láng a gyulladási hőmérséklete alá hűl­jön le. Oly esetekben, melyekbein forró vízre vagy esetleg gőzre is szükség van, a tü­zelőberendezés e részét, adott esetben a 55 szekunder tűztér bővített részét is, gőz­kazánok tűzkamrájának módjára szer­keszthetjük és a fa.lak közötti tereit víz­vagy gőzkazán alakjában létesíthetjük. Az ily berendezés révén felhevített gőz vagy víz hőjének egy részét vagy az 60 egész hőt radiátorok segélyével a levegő felhevítésére használhatjuk fel. E meg­oldás különösen oly tüzelőanyagoknál előnyös, melyek igen nagy hőmérsékleten égnek el, melyeknél tehát a levegő a 65 tüzelőberendezés falainak hűtésére nem volna elegendő. Nagyobb egységeknél a (7) fűtőtestek a tűztér mindkét oldalán alkalmazhatók, amikoris a szekunder (5) tűztér mindkét 70 oldalra, vagyis fekvő T-alakra bővül. Szabadalmi igények: 1. Léghevítő berendezés, mely tűztérből és fémes fűtőtestből áll, azzal jelle­mezve, hogy (1) mechanikai rostély 75 fölötti primer (2) tűztér, mellső ré­szén szekunder (5) tűztérhe megy át, mely a primer tűztér fölött van és hátsó részében akként bővül, hogy fekvő L- vagy T-alakot mutat, ahol is 80 e bővület mellső oldalához fűtőtest csatlakozik, úgy, hogy a gázoknak a szekunder tűztérből való áramlás irá­nya és a fűtőtestbe való beáramlási iránya között 180°-nyi eltérés van. 85 2. Az 1. igényben védett 'berendezés meg­oldási alakja, melyet a szekunder tűz­tér végén :lévő bővületben elhelyezett, izzási hőnek ellent álló, üreges (8) tes­tek jellemeznek, melyeken a felheví- 90 tendő levegő átáramlik. 3. Az 1. ós 2. igényben védett berendezés megoldási alakja, melyet a szekunder tűztér végén lévő bővületben elhelye­zett, a felhevítendő levegő áramába 95 közvetlenül vagy párhuzamosan beik­tatott függélyes, tűzálló csövek jelle­meznek. 4. Az 1—3. igényben védett berendezés megoldási alakja, melyet az jellemez, 10c hogy a szekunder tűztér bővüleiteinek, adott esetben még a saekunder tű/tér­nek vagy magának a primer tűztérnek is üreges köpenye van, melynek űrös tere a felhevítendő levegő főáramába, 105 sorba vagy párhuzamosan van kap­csolva. 5. Az 1—4. igényben védett berendezés megoldási alakja, melyet az jellemez, hogy a primér tűztér, adott esetben no még a szekunder tűztér vagy ennek bővületei is, részben vagy egészben oly tűzkamrában vannak, mely víz- vagy gőzkazán részét képezi. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 103014

Next

/
Oldalképek
Tartalom