103004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges masszák előállítására

Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103004. SZÁM. — IVh/1. (Xl/b) OSZTÁLY. Eljárás mesterséges masszák előállítására. Bolgár László vegyész Budapest. A bejelentés napja 1928. évi február hó 16-ika. Már ismeretes petróleum residuuinokból (goudron, szurok) az olvadási pontnak oxidációs-, kondeírzáeiós-, vagy szsulíuráló reakcióik segélyével való emelése 5 által mesterséges masszákat előállítani. Az eddig ismertetett eljárások azonban nem adtak a természetes aszfalttal egyenértékű terméket, mivel a természetes aszfalt nemcsak olvadási pontjában, hanem LO egyéb fizikai és kémiai tulajdonságaiban is eltér a petróleum residuumoktól, amenynyiben a természetes aszfaltok különféle alkatrészei egymáshoz egészen más viszonyban állanak, mint a petróleum resi-15 duumokban. A találmány segélyével műaiszfalt készítésénél az olaj és a szilárd részek arányát a természetes aszfalt óiknál meglévő mér-' tékre hozhatjuk, ezenkívül az olajlkompo 20 nensek viszkozitását kellő mértékre emelhetjük, úgy hogy a karpott termék a legjobb termiésEeteis aszfaltokkal egyenlővé tehető. Eat a célt a találmány szerinti el járás-25 sal azáltal érjük el, hogy a feldolgozandó petróleum residuumok egy résziéinél a sailárd anyagokat az olajóktól külön!vála.s:ztjuk éia ezen szilárd részeket egy további nyersanyag adaggal oly arányban olvaszt-30 julk össze, hogy a kívánt eredménynek megfelelő viszony az egyes komponenseik között létre jöjjön. A szilárd komponenseknek a petrol residuumliól való kiválasztása céljaiból utób-35 bit oxidálószerekkel, célszerűen kénsavva1 keverjük, melynek koncentrációja sokféle Lehet. A gyakorlatban célszerűnek mutatkozott a residuumot 25 térfogatszázalékig 1.53 fajsúlyú kénsavval keverni és pedig 40 célszerűen 100 0° alatti pl. 80 C° hőmérsékletnél, mely hőfokon látható reakció még nem következik he. A keveréket azután 150—160 C°-ra hevítjük, amidőn kéndioxid feiilődéise köziben a keverék homogén voltát elveszíti és csapadék válik 45 ki, amely dekantálás vagy célszerűbben drótszitán való átszűrés által vagy bármely miáis alkalmas módon a folyékony résztől különválasztható és sajtolás vagy extrahálás által vagy más módon a többi 50 alkatrészektől megtisztítható. A csapadék ezen kiválasztását megkönnyítendő célszerű az, anyagba annak viszkozitását csökkentő szereket vagy oldószereket, pl. petroleuniideszítillátumolkat vagy reisi- 65 duumokat keverni. Ez a csapdák a kezelt nyersanyagnak kb. 20—80%-át teszi ki és a nyers anyag gyantájának csaknem egész mennyiségiét tartalmazza, míg a híganlolyó rész, mely lőleg olajokból áll, 60 20—80%-a a feldolgozott anyagnak. A fentemlített folyamat (a szilárd alkatrészek kiválása) 100 C°-néil kezdődik, az optimális hőmérséklet azonban 120 és 200 C'° közt fekszik. 65 Az ezen kiválasztásnál kapott folyékony részt tetszés szerinti ismert módon olajokká dolgozható fel, pl. raffinálható, színteleníthető, krakkolható, desztillálható s|fb. 70 A fent említett kiválasztott szilárd csapadék, melyet a következőkben „Tejnek nevezünk, a petrolgyanta és a kénsav addíciós terméke. A ten vegyi összetétel szempontjából következőképpen tagozó- 75 dik: egy része szénkéinegben nem oldódó addíciós termék, más része szénkénegben oldódó, de petroléterben neín oldódó aszr faltén; ezenkívül a ten kevés olajat és változatlan gyantát tartalmaz, melyek a 80