102996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénoxiszulfidnak eltávolítására gázokból

Megjelent 1931. évi jxi lius hó 15-én . MAGYAK KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102996. SZÁM. — H/e. (IVh/1.) OSZTÁLY. Eljárás szénoxiszülfid nak eltávolítására gázokból. „S. I. R. I." Soc. It. Ricerche Industriali cég Térni. A bejelentés napja 1930. évi december hó 9-ike. Olaszországi elsőbbsége 1930. évi január hó 21-ike. A szénoxiszülfid eltávolítása katalitos reakciókra szánt gázokból különösein fon­tos, mert a kén a katalizátorokra mérge­zően hat. 5 A gyakorlatban eddigelé sok nehézség­gel járt a szénoxiszülfid eltávolítása; az alább ismertetendő eljárás ezt a feladatot könnyű szerrel és tökéletesen megoldja. A találmánynak alapja az, hogy az át-10 alakulás, amelyet a COS + H* = CO + H2 S „A" reakció egyenlet fejez ki, lefolyásában tö­kéletes, ha a szénoxiszulfidot és hidrogént tartalmazó gázt, rendes nyomáson és 15 200—250° hőmérséklettel, olyan katalizá­toron áramoltatjuk keresztül, amely lé­nyegében kuproszulfidot, káliumfoszfátot és káliumkarbonátot tartalmaz. A szénoxiszulfidból, az „A" reakció ér-20 telmében, kéntartalmának megfelelő mennyiségű kénhidrogén keletkezik, amely bármely szokásos módszerrel, nehézség nélkül eltávolítható. Az eljárás kivitelénél gyakorlati szem-25 pontból célszerű, ha a tisztítandó gáz legalább is 20% hidrogént tartalmaz. Az eljárás mindenesetre oly gázzal is tökélete­sen kivihető, amelynek hidrogéntartalma 20%-nál alacsonyabb, ilyenkor azonban 80 a gáz és katalizátor érintkezési időtar­tamát emelni kell; ehez képest tehát a szükséges berendezések is nagyobbra méretezendők. Ezért ilyen esetben ajánla­tos, hogy a tisztítandó gázhoz megfelelő 35 mennyiségű hidrogént adjunk hozzá. Nem szorul továbbá magyarázatra, hogy ajánlatos, hogy a tisztítandó gáz kénhid­rogén-tartalma ne legyen túlságos nagy. A katalizátor hordozójául valamely iners anyagot, pl. szenet, kovaföldet stb. 40 választunk. Kiviteli példa. Faszenet megszárítunk és a következő összeállítású oldattal itat­juk át: 1000 g víz 45 20—50 g foszforsav 50—100 g káliumkarbonát. A szenet ezután megszárítjuk és lite­renként 20—50 g rézoxidammoniákot tar­talmazó oldattal itatjuk. Szárítás után 50 az előbbi rézoxidammoniákos itatást meg­ismételjük. Űjabb szárítás után a katali­zátor kész a használatra. Ha a katalizátoron szénoxiszulfiddal tisztátalanított hidrogéntartalmú gázt 55 (pl. vízgázt, kokszkemence-gázokat stb.) áramoltatunk keresztül, úgy első lépés­ként a réz átalaikul rézszulfiddá; a réz ugyanis az „A" alatti reakció szerint ke­letkező kénhidrogént megköti. 60 A gáz tehát, amely kezdetben a katali­zátort tartalmazó berendezésből kilép, már sem szénoxiszulfidot, sem kénhidro­gént nem tartalmaz. Ha a réz már teljesen átalakult kup- 65 roszulfiddá, a keletkező kénhidrogént a gázáram magával viszi. A kénhidrogén azután valamely szokásos módszerrel el­távolítható. A katalizátor előállítható úgy is, hogy 70 szénport vagy porított kovaföldet kupro­szulfiddal, káliumfoszfáttal és kálium­karbonáttal összegyúrunk. Kötőanyagul például glukózét választhatunk. A pépes

Next

/
Oldalképek
Tartalom