102969. lajstromszámú szabadalom • Műtermi fényképezőgép sorozatos pillanatfelvételekhez

Megjelent 1931. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 103969. SZÁM. — IX, f. OSZTÁLY. Műtermi fényképezőgép sorozatos pillanatfelvételekhez. Kis Pál koszorús fényképészmester Budapest. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 28-ika. A modern irányban működő fényképész a gyermek-felvételeket ma már tükörreflex géppel készíti. Tudvalevőleg ennél a gépnél a kép a felvétel ideje alatt eltűnik(,| 5 miért is a fényképész kénytelen a tulajdonképeni felvétel (exponálás) ideje alatt a géptől felnézni és modelljét figyelni. Ez az aránylag rövid idő azonban igen gyakran pótolhatatlan veszteséget jelent, mert mire 10 felnéztünk, a kis modell már más helyzetet vett fel. Az ilyfajta, ismert fényképezőgépekkel szemben jelen találmány oly fényképezőgépre vonatkozik, mellyel különleges ki-15 képzésénél fogva lemezes, sorozatos pillanatfelvételeket készíthetünk, úgy hogy a képet beállító tárgylencse segélyével a sorozatos felvétel ideje alatt állandóan láthatjuk és ezáltal oly természetes és ked-20 ves pillanatokat van alkalmunk felvenni, amilyeneket a jelenlegi fényképezőgépek segélyével különösen gyermek-felvételeknél csak a legritkább esetben és nagy fáradsággal lehetett készíteni. 25 A találmány szerint felépített, sorozatos pillanatfelvételekhez való, műtermi fényképezőgép példaképem kiviteli alakja a mellékelt rajzon van feltüntetve és pedig az 1. ábrán felülnézetben, a 30 2. ábrán függőleges hosszmetszetben, részben oldalnézetben. A 3. ábra a képet a felvétel ideje alatt állandóan mutató üveglap keretének és beállító-szerkezetének felülnézete nagyobb 85 léptékben. A 4. ábra végül a sorozatos felvételhez való, redőnyzáras lemez-kazetta hátul nézete. Az 1. és 2. ábrán látható, példaképeni kiviteli alak szerint a lemezes (1) kazetta oldalirányú betolására alkalmas (2) ka- io mara (3) 'kamara-kihuzatának ismert módon (4) fogasrudak és (5) fogaskerekek segélyével állítható (6) keretében egymás fölött két lencse van megerősítve. Az alsó (7) lencserendszer a képet a lemezre ve- 45 títő tárgylencse, míg a felső (8) tárgylencse a beállító lencse, amely a felveendő tárgyat 45° alatt elhelyezett (9) tükör segélyével a (2) kamara felső részén lévő (10) keretben elhelyezett, homályos 50 (11) üveglapra vetíti, úgy hogy a kép a felvétel ideje alatt a használt lemeznagyságban állandóan látható. A (3) kamara-kihuzat a bemutatott példa szerint egy darabból van és a vízszintes 55 (12) válaszfal a kamara-kihuzat belsejét a két (7, 8) lencse számára egymástól fénymentesen elkülönített alsó és felső térre osztja. Alkalmazhatunk azonban két különálló kamara-kihuzatot is az alsó és 60 felső lencse számára. A fényképezőgépet ismert kiképzésű pillanatzárral szereljük fel, amelyet szokásos módon a (7) tárgylencse előtt vagy mögött helyezhetünk el, vagy pedig redőny- 65 zárt használhatunk, amelyet közvetlenül a kazetta előtt alkalmazunk. Minthogy a képet a homályos (11) üveglapra vetítő (8) tárgylencse és a képet a kazettában lévő, fényérzékeny lemezre ve- 70 títő (7) tárgylencse között bizonyos távolság van, kis távolságból, nevezetesen 1 m-nyi vagy ennél kisebb távolságból való felvétel esetén a két kép között eltérés mutatkozik, vagyis a homályos (11) üveg- 75 lapon nem azt a képet látjuk, melyet a