102966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabona tisztítására, hántására és feltárására

— 2 — •a hántómüvelet könnyítése végett, a gabonát vízzel, csupán csak nedvesítsék. Az illető eljárás ekkor igen erős mechanikai behatást tesz szükségessé, amely a csupán 5 nedvesített gabonának nagyobb számú egymásután elrendezett érdes felületű dobokban történő megmunkálásából áll, Ez igen bonyolódott berendezést igényel. Emellett még mindig kétséges, hogy ek-10 kor a magvakat csakugyan maradéktalanul megszabadítják-e a héjaktól és hogy másrészt a dörzsölő szervekkel kifejtett intenzív mechanikai igénybevétel folytán nem távolíttatnak-e el igen értékes sejt-15 rétegek. Tény az, hogy a gyakorlatban ez az eljárás sem terjedt el. Más javasolt eljárás szerint a gabonát, miután megmosták, víznélküli, levegőtől elzárt kavaróműben akként munkál-20 ják meg, hogy a szemek egyrészt egymáson, másrészt az illető kavaródob falain, jelentékeny hőfejlesztés mellett, erősen súrlódnak. Egy második kavaródobban a leválasztott héjakat ventilátorral elszív-25 ják, míg a lehántott magvakat eg'y harmadik kavaródobban megszárítják és csiszolják. Ennél az eljárásnál sem lehetséges a tulajdonképpeni magmasszának érintése nélkül a fás héjakat maradékta-30 lanul eltávolítani. Erről különben az említett eljárásnál nincs is szó, mert ez csupán a cerealin eltávolítását célozza. Végül a kenyértésztának a gabonából való közvetlen előállítása előkészítésénél 35 ismeretes a gabonának annyi meleg vízben való beáztatása, amennyi a megmunkálandó gabona mennyiségével körülbelül egyenlő és a masszának kavaróművel végzett erőteljes mozgatása, amikor is kb. 40 óráig tartó kezelés után a külső maghéjak leválnak és az áztatóvíz felületén habszerű masszát képeznek. Az ily módon előkészített gabonát, amely az áztatóvíz lényeges részét felvette, azután zúzóhenge-Í5 rekkel egyenletes tésztává dolgozzák fel. Mindezek a javaslatok semmit sem változtattak azon, hogy a gabonának lisztté való feldolgozása manapság éppen úgy, mint azelőtt, túlnyomó mérvben ne a be-50 vezetésben említett, régóta ismeretes módon menjen végbe. Ennek oka nyilvánvalóan abban van, hogy az ismert nedvesen hántó eljárások igen körülményesek és időrablók, illetve túlságosan bonyolult és nagyüzemre kevéssé alkalmas berende- 55 zést igényelnek, valamint hogy a gabonának a héjak maradéktalan eltávolítására szükséges ideig tartó beáztatása annak minőségét, főleg sütőtechnikai tekintetben hátrányosan befolyásolja és a hántási 60 folyamatot követő szárítási műveletet megnehezíti. A találmány a közvetlen tésztakészítésre való előkészítésként ismeretes fentebb említett hántoló eljárásból indul ki, 65 amelynél a gabonamasszát meleg víz hozzáadása közben kavaróművel magában erőteljesen megmunkálják. A találmány ettől az ismert eljárástól azonban lényegesen abban tér el, liogy ez a kezelés, 70 •amely egyébként célszerűen jelentékenyen kevesebb víz hozzáadásával történik, csak igen rövid ideig, azaz csak addig tart, amíg a legkülső fás héjak meg nem lazultak anélkül, hogy a magvaktól telje- 75 sem elváltak volna, valamint anélkül, hogy az utóbbiak a vízben megduzzadtak volna. Ehhez néhány percnyi idő elég. A hántoló műveletet ezután megszakítjuk és pedig azzal, hogy a fellazított héjaknak csu- 80 pán egy részét, célszerűen leöblítéssel a magmasszától elkülönítjük, ez utóbbit szárítón vezetjük át és emellett a maradék héjakat előnyösen a szárító levegővel történő lefuvatással leválasztjuk. Az elő- 85 zőleg nedves úton elválasztott héjakat külön szárítjuk meg" és ezeket azután a szárítóban leválasztottakkal keverhetjük. Ily módon egyrészt a fás héjaktól teljesen megszabadított magmasszát kapjuk, a,me- 90 lyet a legegyszerűbb módon lehet lisztté őrölni és másrészt a tiszta cellulózból álló héjakat, amelyek, mint a sejtanyagipar számára való nyersanyag, előnyösen felhasználhatók. 95 Az eljárás a népgazdasági, malomtechnikai és táplálkozás-fiziológiai előnyök egész sorát nyújtja és lehetővé teszi a gabona értékének különösen gazdaságos kihasználását, amint ezt az alábbiakban 100 részletesebben ki fogjuk fejteni. A jelenleg szokásos malomipari eljárásoknál pl. 100 kg rozs őrléséinél a következő végeredményeket kapjuk, ahol is a tisztítás folytán fellépő csekély vesztesé- 105 geket figyelmen kívül hagytuk: 65 kg finom liszt 100 kg.-kint P 36.— értékkel = P 23.40 13 » utóliszt 100 » » 33.-— » = » 4.29 22 » korpa 100 » » 15.60 » = » 3.43 100 kg P 31.12 110