102966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gabona tisztítására, hántására és feltárására
Megjelent 1931. évi jxi lius hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiöSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103966. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gabona tisztítására, hántására és feltárására. Gross Pál nyűg-, városi tanácsos Berlin-Hermsdorf. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 21-ike. A kenyérgabonának az emberi táplálkozásra való alkalmassá tétele jelenleg is a már évezredek óta szokásos módon általában még mindig úgy történik, hogy 5 a gabonát, esetleg előzetes tisztítás után, őrlési műveletnek vetik alá, amelynél az egész gabonaszem, tehát a külső, az emberi táplálkozásra értéktelen cellulózhéjjal együtt elapríttatik. Az ily módon ka-10 po.tt daralisztből azután, a korpa és a. szem sötétebb színű külső rétegeiből származó alkatrészek kiválasztása után, a lisztet kapják, amelynek finomsága és világos színe tekintetében az idők folyamán 15 mind nagyobb követelményeket támasztanak. Ezek a követelmények, amint az ismeretes, a táplálkozás fiziológiai szempontból nem jogosultak. Az e téren végzett újabb kutatások inkább azt derítették 20 ki, hogy a nagy mértékben kiőrölt lisztek a gabona minden alkatrészét tartalmazó daraliszttel szemben, a táplálkozáshoz különösen fontos alkatrészek aránylag csekély tartalma miatt az utóbbinál a táperő 25 tekintetében jelentékenyen értéktelenebbek. Az eddigi őrlési technika szerint előállított, a gabona minden alkatrészét a külső héjjal együtt tartalmazó daralisztből sütött kenyeret azonban gyenge emész-80 tőképess-égű egyének nem jól bírják és ezenkívül a sötét színe miatt is nem nagyon kedvelik. Ezenfelül az ilyen kenyeret, különösen fehérjetartalmát illetőleg, az emberi emésztőszervek rosszul használ-85 ják ki, ami leginkább arra vezetendő viszsza, hogy a fehérjék és egyébként a gabonaszemeknek más különösen értékes alkatrészei a szokásos őrlési műveletnél legnagyobb részben a gabonaszemeknek az ember számára teljesen megemészthetet- 40 len külső rétegeihez tapadnak és azokat az emésztőszervek nem dolgozhatják fel teljes mértékben. Ezért már többféle oly megoldást javasoltak és foganatosítottak, amelyek sze- 45 rint a kenyeret vagy más süteményt közvetlenül a teljes értékű gabonaszemekből a korpát szolgáltató külső héj eltávolítása után állítják elő. E célból a gabonát vízben való előzetes áztatás vagy megnedve- 50 sítés után éles kefékkel, csiszolókorongokkal vagy hasonlókkal munkálják meg és az ily módon a külső héjaitól többé vagy kevésbbé megszabadított szemekei még lágy állapotban való szétzúzás révén köz- 55 vetlenül kenyértésztává dolgozzák fel. Azt is javasolták már, hogy a gabonát addig áztassák a vízben, amíg a lisztmassza sűrű pépszerű tulajdonságot nem mutat. A magnak a héjtól való elválasztását azután 60 kinyomással kellene végezni. Hogy ez gyakorlatilag megvalósítható, az kétségesnek látszik. Mindenesetre rendkívüli nehézségekkel járna a pépszerű végterméket, amelyet első sorban is szárítani kel- 65 lene, a szokásos módon az ismeretes hőjáratokon vagy hengerszékeken tovább, feldolgozni. Ha az egyelőre pépszerű maszszáriak lisztté való őrlése egyáltalában tekintetbe jön, akkor ehhez különleges be- 70 rendezésekre, legalább is egy aprítókészülékre lenne szükség. A megszárított maszszának szállítása sem olyan egyszerű, mint a közönséges gabonáé. Ez pedig olyan elsőrendű tömegárunál, mint ami- 75 lyen a gabona, természetesen igen jelentékeny hátrány. Egy másik feltaláló azt javasolta, hogy
