102951. lajstromszámú szabadalom • Fából készült olajtápláló pecek és eljárás előállítására
Megjelent 1931. évi jú lius hó 1^ -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102951. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Fából készült olajtápláló pecek és eljárás előállítására. Nathan Maiiufacturing- Company New-York. A bejelentés napja 1930. évi november hó 6-ika. A találmány ágyazófelületekhez olajat tápláló iának előkészítésére vonatkozik. Már használtak olajnak ágyazófelületekhez való táplálására puhafapeckeket, 5 de igen ritkán sikerült olyan fát találni, mely kielégítő mennyiségben és tartósan táplálná az olajat az ágyazófelületre. Ennek oka abban keresendő, hogy a fa, kora, minősége, stb. szerint váltakozó mennyi-10 ségű és minőségű gyantákat és egyéb anyagokat tartalmaz. A találmány főcélja a fának olyan módon való kezelése, amellyel olajnak tartós és bőséges táplálására alkalmassá válik. 15 A találmány másik célja a fából a gyantáknak, kátrányoknak, nedvességnek és egyéb káros anyagoknak, melyek a fa pórusait elzárják, kivonása és ezáltal a pórusoknak az olajvezetés számára való 20 megnyitása. A találmány további célja a fa pórusainak megnyitása és kenőanyaggal való .megtöltése. A találmány célja még fából készült 25 olyan kapilláris olajtápláló pecek, bél vagy kanóc létesítése, melynek pórusaiban a gyantát, nedvességet és egyéb pórustöltő anyagokat kenőanyaggal helyettesítjük s amely egyrészt átbocsátja az 30 olajat, másrészt nem kívánatos anyagoknak átlépését meggátolja. A találmány további részletei a következőkből tűnnek ki, melyekben a kapilláris olajtáplálásra szolgáló fa elkészítését 35 ismertetjük. A kapilláris olajtáplálókra feldolgozandó fát gondosan kell kiválogatni, hogy lehetőleg egyenes erezésű legyen, mert ez adja a legjobb eredményt. Az olajvezető-képesség ugyanis egyrészt az 40 egyes pórusok legkisebb keresztmetszetei- -tői és attól függ, hogy a pórus az olajtápláló pecek egyik végétől szakadatlanul terjedjen a másik végéig. Ha nem használunk egyenes erezésű fát, némelyik pó- 45 rus nem fog a pecek egyik végétől a másikig nyúlni, hanem egyik nyílásává] azon géprész felületéhez fog feküdni, melyen a kenőpeeek keresztül nyúlik, úgy hogy az ilyen pórus az olajvezetés szá- 50 mára kárbaveszett. Az előkészítés egyik bevált módj ci hogy a fát lehetőleg az erezéssel párhuzamosan csíkokká vagy peckekké hasogatjuk és azután alkalmas folyadékban, .kii- 55 lönösen olajban hevítjük vagy főzzzük. A hőmérséknek olyan magasnak kell lennie, hogy a gyantát, nedvességet, stb. a pórusokból biztosiul eltávolítsuk, de másrészt a hőfoknak nem szabad akkorának len- 60 nie, hogy a fa megpörkölődjék vagy elszenesedjék. A facsíkoknak vagy peckeknek olaj alá való merítésére tetszés szerinti szerkezet alkalmazható. A találmány céljaira igen jól vált be a fehér 65 fenyő. A fát a kifőzés után célszerűen, de nem szükségképpen olajjal, célszerűen olyan olajjal telítjük, amelynek átbocsát&iSRX'ct a peckeket szánjuk. A telítés hoszszabb vagy rövidebb ideig tartó áztatás 70 révén is történhetik. Ez után a csíkok vagy peckek a kenésre készek. Minthogy a fa pórusai már olajjal vannak megtöltve, az olaj könnyen lép be a póru- , sokba és könnyen jut kellő mennyiségben 75 a csapágyhoz vagy más kívánt helyre. Az ilyen módon elkészült kenőfapeckek konzerváltak s a gyakorlatban korlátlan
