102937. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangfrekvenciájú elektromos rezgések előállítására

— 8 — mindinkább nagyobbodó indukeiótényeaő mellett adódnak át, míg végül a billentyűk teljes lenyomásával a hang maxiimfumát éri el. Ennél a rendszernél egy ma-5 nuálon csak egy kézzel játsziunk és oktátvnál nagyolbb hangközt nem fogunk. Ha két manuálunk van, ez azzal az előnnyel is jár, hogyha mindkét manuálon egy-egy kézzel pontosan ugyanazon akkordot tO nyomjuk le, akkor az Undia maris, vagy más ilynemű lebegőrendszerű regiszter hangszínlével megegyező lebegő bangokiaí kaphatunk. Ebben az esetben a két manuál hangolásakor az egyes billentyűipá.-15 rokhoz tartozó kondenzátorokat egymáshoz képest kissé el kell hangolnunk. Ilyen ethangoMst elérhetünk oly módon is, hogy a (121, 122) stb. kondenzátorok közös csatlakozó vezetékébe egy nagyobb kondenzá-20 tort kötünk seriesbe, vagy a rezgőkörök tekercseivel párhuzamosan (kapcsolunk kisebb kondenzátorokat. Ezekben az esetekben azonban az elhaiigolás mértéke nem lesz egyforma az egyes billentyűpá-25 rokra nézve. A hangimagasság és a hangszínezet befolyásolásÉra elektromos regisztereket al* kalmazhatiuik. A 4. ábra szerinti folytonos hangs/.íne-30 zetregisztert az erősítő elé iktatjuk. A regisztert az (Ll) lámpa és az annak rácskörébe kapcsolt (P) rácsfeszültség potenciométer alkot ja, amely a 2. ábrán feltüntetett hangerősítő vezetéknek az x—x vo-35 nallal való metszéssel kapott (a) és (b) pontjai közé van iktatva, míg a lámpa aaiódkörének vezetéke a 2. ábra (c) és (d) pontjaihoz van kötve. Ha a rácskör feszül tségét a (P) potenciométer segélyével 40 változtatjuk, akkor az eredeti rezgés módosulást szenved aiszeriint, hogy az előfeszültség beállításéval a lámpakarakteris z, tik a melyik szakasza van működésben. Ez a módosulás az eredeti hangokat új 45 felhangokkal gazdagít ja. A potenciométer mozgatása töténhet kézi gombokkal, vagy enneltyűkkel, pedálokkal, vagy folytonos átfmenetet nyújtó és az oirgonaépítéisből ismert készülékekkel. Ugyanez vonatkozik 50 az alább ismertetendő többi regiszter állítására is. további hangszinezetváltozás érhető eil a lámpának más karakterisztikájií lámpára való kicserélése által, ami történhetik egyszerűen a lámpának foglaia-55 tában való kiváltásia vagy pedig egy magában véve ismert átkapcsoló útján (33). A 4. ábrán példaképpen csak egy második (L2) lálmpa bekapcsolási lehetősége van feltüntetve. Módosulását érhetjük el a hangszínezet- 60 nek„ ha a rezgőkörök lámpáinak előfeszültségét változtatjuk a lámpák rácsköreibe iktatott (130) poteneióméterrel (lásd a 2. ábrán). Pengetett húrhoz hasonló hanghatást 65 idézhetünk elő az 5. ábrán feltüntetett, magában véve isimert kapcsolással, aimelyet jelen újszerű alkalmazásában balalájkaiegiszternek nevezhetünk. A (140) rezgőlámpa (94) anódját a (142) transzformátor 70 szekunder tekercsén át tápláljuk, míg a látmpia (143) rácsa a változtatható (144) kondenzátoron át csatlakozik a transzformátor (145) primerköréből és a (146) kondenzátorból alkotott rezgőkörhöz, a rács 75 pedig a (147) változtatható nagy ellenállásán keresztül függ össze a katóddal. A (144) kondenzátornak a rácson át szerzett töltése időszakonkint kisül a (147) nagy -ellenálláson át s ez idézi elő a fenteimlí- 80 tett hanghatást, melynek hangmagasságiát a (146. 145) rezgőkör, szaggiatási szálmát pedig a (144) kondenzátor és; a nagy ellenállás szabja meg. Ezt a regisztert az egyes hangokat létrehozó körökbe külön iktat- 85 juk be, tehát minden rezgőrendszer számára egyet, amikor is a 2. ábrán feltüntetett kapcsoláshoz képest a többletet a, pontozott vonallal bekeretezett rész képviseli- 90 Hanem az egyes hangokat külön-külön, harndm a teljes eredő hangkottnplexupioit alkarjuk pengetésszerűen szaggatni, akkor a 6. ábra szerinti kapcsolási elrendezést iktatjuk be példaképpen a 2. ábrán az 95 x—x vonallal való képzelt metszés révén kapott négy (a, b, c, d) drótvég közé, amikor is az (a) vonalon beérkező áramok a változtatható i(150) kondenzátoron át feltöltik a (151) lámpa (152) rácsát, amiely a p)0 (153) nagy ellenálláson keresztül váltakozva kisül, miáltal a fentebb említett szaggatott hanghatás jön létre. E kiét utóbbi regiszter által létrehozott hanghatás teljesen újszerű és a zenében eddig IOÖ inlég nem szerepelt. A 7. ábra elektromos tremolo regisztert mutat. Ezen foganatosítási alaknál a már többször ismertetett egyes rezgőrendszerek kimenő ágába egy transzfor- no mátor (160) szekunder tekercsét iktatjuk, amely transzformátor (161) primertekercsébe alacsonyabb frekvenciájú váltóáramot bocsátunk (valamilyen külső áramforrásból), amely a kimenő rezgéseket 115 tremoloszerűen modulálja. A 8. ábra. szerinti foganatosítási alak szintén tremolo regisztert tüntet fel, ame-