102924. lajstromszámú szabadalom • Alacsonynyomású eljárás mély forrpontú gázelegyek szétbontására részbeni cseppfolyósítás mellett
Fotolitogr. KIöos Qy. és fia, Budapesten. Megjelent 1931. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102924. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Alacsonynyomású eljárás mély forrpontú gázelegyek szétbontására részbeni cseppfolyósítás mellett. Franki Mátyás főmérnök Augsburg-. A bejelentés napja 1930. évi április hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 19-ike. Mély forrpontú gázelegyeknek, pl. a levegőnek főalkatrészeire való szétbontását mindezideig nagyon megnehezítette az a körülmény, hogy a bennük levő víz- és 5 szénsavgőzök a csöves, ellenáramú hidegkicserélőkben megfagynak és a csöveket eltömik úgy, hogy a bontókészüléket a jelenleg ismert eljárásoknál rövidebbhosszabb üzemidő után rendszerint fel 10 kell olvasztani, még akkor is, ha a gázelegyet vegyileg vagy termikusán előkezeltük. Továbbá nagyon károsan befolyásolta az ismert eljárások gazdaságosságát az a 15 körülmény, hogy a hidegveszteségek fedezésére, a szétbontandó gázeleg'ynek legalább egy részét nagyobb nyomásra kellett komprimálni, mint amelyet a szétbontás megkíván. Harmadszor munka- 20 veszteséget okoz az a körülmény, hogy a 3—4 atmoszféra túlnyomásnál cseppfolyósított mosólevegőnek tetemes része (egész 20%-ig) ismét elpárolog, mikor a folyadék nyomását az utószétbontás felső rektifi- 25 kátorának kis nyomására csökkentjük. Negyedszer pedig az összes ismert eljárások, a Lachmann-féle eljárás kivételével (167931. sz. német szabadalom), a szétbontandó gázelegy teljes cseppfolyósítá- 30 sán alapulnak, amely tudvalevőleg nagyobb erőszükségletet igényel, mint a részbeni cseppfolyósítás. A Lachmannféle eljárás is hátrányos, amennyiben a szétbontandó gázelegy nedvességének el- 85 vonása és a szénsav kiválasztása nagyon megnehezül, mert itt az elegy nagyobb része túlnyomás nélkül bontatik szét. Dérnek a hidegkicserélőben való felhalmozása csak a hidegtároló-átkapcsolóváltóüzeannél akadályozható meg, amely 40 nél a kivezetett bontási terméknek a keletkezett dért szúblimáiás útján ismét felveszik. Ennek a szublimálóhatással dolgozó hidegkicserélőrendszernek alkalmazása azonban csak akkor gazdaságos, 45 ha a gázelegy 4 atmoszféra tiílnyomásnál nem lényegesen nagyobb nyomásra sűrítendő, mert máskülönben nagy sűrítési energiabeli veszteségek jelentkeznek, mert minden átkapcsolásnál, amely mintegy 50 három percenként eszközlendő, a hidegtároló nyomólevegőtöltése kárba vész és újra pótlandó. E ¡találmány alaosonynyomású eljárása gázelegynek részbeni csepp folyósításával 55 és teljes komprimálásával, de (a szétbontáshoz szükséges kondenzátornyomáson túl való) túlkomprimálás nélkül, kapcsolatban a hidegtároló-átkapcsoló-váltóüzemmel, a nedvesség- és szénsavtarta- 60 lomnak a bontási termékekre való átviteléhez és egy expanziós gép üzemével az alacsony nyomású gáz rendelkezésre álló feleslege révén, amelynél a kondenzátornyomásról az utószétbontás felső rekti- 65 fikátorának alacsony nyomására való csökkentése közbeni elpárolgás okozta mosófolyadékveszteségek is nagyrészt elkerül tetnek. A részbeni cseppfolyósítás itt látszó!a- 70 gosan ellenmondásban van a teljes sűrítéssel, minthogy a részbeni cseppfolyósítás előfeltételének a részbeni sűrítésnek kellene lennie. Csakhogy a gázelegy vízgőz és szénsavtartalmából keletkező dér- 75