102919. lajstromszámú szabadalom • Feszítőszerkezet sínmegerősítésekhez

Megjelent 1931. évi julius hó 1-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102919. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Feszítőszerkezet sínmegerősítésekhez. Vossloh Ivari gyáros Wardohl (Westfalen). A bejelentés napja 1930. évi junius hó 27-ike. A találmány rugalmas feszítőszerkezet sínmegerősítésekhez. Rendszerint vasúti sineket oly módon erősítünk meg, hogy a síntalpat szorítólemezekkel fogjuk le az b aljakhoz lecsavarolt alátétlemezeken. A szorítólemezek csavarorsókra vannak feliűzve és egyik végűkön az alátéitle(mezre, másik végűkön pedig a síntalpra csavaranyák segítségével szoríttatnak le. E csa-10 varok meglazulását megátlandó, rugalmas feszit,őeleimeket iktatunk vagy a szorítóleimez és a csavaranya, vagy pedig a szoríítóletmez és a síntaip közé. á találmány olyan rugalmas feszítő-15 elemekre vonatkozik, amelyek a síntaip és a sínt lefogó szorítóleimez, között vannak. Az íij rugót az jellemzi, hogy a végei a sín irányában a szorítólemez két oldalán kiállnak és a kinyúló végek külön 20 íveléssel vagy boltoz ássál vannak ellátva. A feszítőelem pl. oil y módon alakított rugalmas rúdból áll, hogy annak a szorítólemez alatti része laposan boltozott, míg a szorítólemez két oldalán a sín irányába 25 kinyúló végei külön, domborúbb boilitozásúak, amely boltozások a rugónak a szorítólemez alatt fekvő részével azonos, vagy ellentétes értelemben íveltek. A kinyúló rugóvégek külön ívelései a 80 feszítőelemnek adalékos rugózóerőt adnak, és a szorítónyoimás lényeges emelkedését eredményezik, úgy hogy a felfekvési felületeknek még többéves üzeme után fellépő elkopása után is még mindig nagy ma-35 rad a feszítőereje, ami a. sínmegerősítésit közvetítő részek erős összefoglalását bizr tosítja. Az lij feszítőelem különösen olyan vasúti felépítményhez is alkalmas, amelynél ismert módon, a sín és annak ágyazó 40 lemeze között fabetétet alkalmazunk, amely eleinte nagy mértékben összenyomódik. Míg egyébként a fabetét és a megerősítő eszközök elhasználódása folytán a sín könnyen meglazul és azután a sín változó terhelésénél a keréknyoimás ütés- 45 szerűen veszi igénybe az anyagot, az új feszítőeleiml megbizható módon tartós, nagy feszítő erőt nyújt, amely még előrehaladott kopás után seim csökken éezreveheitöleg, tekintve, hogy a rugózási út, az 50 új feszítőelettnnél meglehetősen hosszú. A találmánynak egy különleges kiviteli alakja abban áll, hogy a síninegerősítésnek a feszítőeilelm esettleges törésénél bekövetkezhető meglazulás elleni biztosítá- 55 sára a. szorítólemezek alsó felületükön egy vagy több léccel vannak ellátva, amelyek a rugó hossz-szélei mentén ütközők. A. rajzon a szerkezet többféle kiviteli alakját mutatjuk be. Az 60 1. ábra a sínmegerősítéfebe szereilt feszítőeleni harántmetsziete. A 2. ábra ennek az elrendezésnek a II—II vonal szerint vett metszene. A 3. és 4. ábra az 1. és 2. ábrabeli feszítő- <55 elomek vázlatos képét oldalról nézve, terheletlen és megfeszített állapotban mutatja. Az 5. és 6. ábra egy másik kiviteli alakot ugyanilyen ábrázolásban tüntet fel. A 70 7., 8. és 9. ábrákon oldalnézetben, még pedig terheletlen, féílig megfeszített és teljesen megfeszített állapotban olyan rugót látunk, amelynél a szorítólemezen túlnyúló rugóvégek ívelése ellentétes a 75 rugónak a szorítólemez alatt fekvő részének ívelésével. Az (1) talpfán a (3) alátétlemezt a (2) csavarok fogják le. A (4) sín (8) talpa egy (0) falemez közbeiktatásával nyugszik a 80