102915. lajstromszámú szabadalom • Tölténytár

- 2 — 12. ábra a 9. ábra F—F vonala menti vízszintes metszet, a 13. ábr cL cl 9. ábra szerinti tár hátulné-Z0t'6j 'S let 5 14. ábra a megfordítható tár egy más foganatosítási alakjának függélyes metszete. Az 1—8. ábrákon szemléltetett (1) tölténytárban levő (2) töltények az ismeretes 10 és szokásos vékonyodó alakúak és kilövés utáni kihúzhatóságuk biztosítására hornyolt fenékrészük van. A tár úgy van •megtervezve és elkészítve, hogy a töltényeket kétsorosán tartja, mikor is a töl-15 tények egymáshoz képest el vannak tolva, az egyik sor magasabban fekszik mint a másik. Ilyen elrendezés .mellett a mindé,gyik sorban levő egyes töltények egymáson nyugszanak és kölcsönösen 20 érintkeznek a másik sorban levő töltényekkel, mint -az a 2. ábrán világosan látható. Ha a tár tele van és a puska tölténytároló szekrényébe való betöltésre kész, a tölténykészletet a tár rugalmas 25 szorító hatása az ábrázolt tömör alakban szorosan megtartja. A tár a (3) hátrészbői s a (4) és (5) oldalrészekből áll, melyeket célszerűen egy darabban, rugalmas fémből csákózunk ki. A (4) és (5) oldailrészek 30 előnyösein egymás felé konvergálnak, s rugók módjára edz ve vannak, hogy a bennük levő tölténykészletet erősen megfogják s arra oldalirányú nyomást gyakoroljanak. Az előnyösen vékony íémlemez-35 bői készült (3) házrészt, valamint a (4) és (5) oldalrészeket célszerűen a kiugró (6, 7, 8) és (9) bordákkal merevítjük és ezekben a részekben még a tár könnyítése céljából kivágott nyílásokat is hagyunk. ÍO A (4) ós (5) oldalrészeknek felső végeiken az előnyösen szimmetrikus, befelé fordídott és azonos szintben levő (10) és 11) támaszaik vannak, melyek felváltva működnek felső f,elfekvőszerv gyanánt a fel-45 jebb fekvő tölténysor számára, mikor a tölténykészletet a puska adogatója (mely a rajzokon nincsen feltüntetve) felfelé nyomva betáplálja. A tölténytár vállrészén a '(20) kiugrás van elrendezve, mely 50 a puska egy (a irajzokon fel nem tüntetett) reteszével érintkezhet a tárnak a puska társzekrényében való megtartása céljából. Ismertnek tételezzük fel, hogy valamely puskának az ilyen típusú töl-55 ténytáriral való működtetésekor a závárzat előremozgása közben a legfelső töltényt (felváltva egyik vagy másik sorból) elkapja és töltés céljából előreviszi, s hogy a tölténykészlet fenekével érintkező, megfelelő alakú adogató a készletet 60 a tölténytárban minden egyes tölténynek a készlet tetejéről való eltávolítása után megemeli. A tár (4) és (5) oldalrészeinek alsó végén vannak a befelé fordított, rugós hatású '(12) és (14) részek az egyik olda- 65 Ion s ezekhez hasonló (13) és (15) részek a másik oldalon. A (12) és (14) részek valamivel lejebb fekszenek, min.t a (13) és (15) részek, s e részek alsó támasztékot nyújtanak a készlet alsó és 70 felső sorai számára. A keskeny, tnyelvalakú (14) és (15) részeknek különösen az a célja, hogy a teli tárban levő teljes készletre felfelé ható nyomást gyakoroljanak, miáltal e nyomásnak a már előbb enilí- 75 tett oldalsó szorító nyomás hatásával való együttműködése következtében erősen befogott tölténykészletet kapunk. Mindegyik '(4) és '(5) oldalrész hátsó részén, a hátrésszel szomszédosán van- 80 nafc a befelé nyúló :(21) és (22) bordák, melyek (lásd 1. ábra) függélyesen haladnak egy a tár fenekéhez közel fekvő ponttól egy a tár tetejétől valamivel távolabb fekvő pontig. E i(21) és (22) bordák a tol- 85 tényeknek, azok kihúzására való, fenekükön körbefutó hornyaiba illeszkednek s a töltényeknek a tárban való megtartását elősegítik, s kiesésüket vagy kirázódásukat a tárban való hordozásukkor meg- 90 gátolják. E (21) és (22) bordák előnyösen csak oly magasra nyálnak, hogy a mindenkori felső sor legfelül fekvő töltényének hornyába már ne illeszkedjenek bele, miáltal 95 ezt a töltő helyzetben fekvő töltényt a závárzat a készletből könnyebben kiviheti. A (4) és (5) oldalrészek a (3) hátrésztői elég messze előrenyúlnak ahhoz, hogy a tölténykészletnek jó oldalsó támaszul 100 szolgáljanak; elülső széleik közelében vannak a függélyes irányban haladó (23) és (24) vezetőbordák, melyek a készlet szembenfekvő oldalaival érintkeznek, mint az a 2. ábrán látható. Mindegyik 105 (23) és (24) vezetőborda felső végének közelében egy-egy kis (16) és (17) mélyedés van, mely a fémlemez kismértékű kidudorítása folytán áll elő, s a (18) és (19) tartóvállakat alkotja, és pedig egyet- 110 egyet a tár (4) és (5) oldalrészein. A következőkben a (18) tartóváll működését ismertetjük, megjegyezvén, hogy a (19) váll hasonlóképen hat, ha az e mellett fekvő tölténysor az alacsonyabban fekvő. 115 A 2. ábrán látható, hogy a felső tölténysort úgy tetején, mint alján a befelé fordított (11, 13) és (15) támaszok, az alsó