102902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás töltőanyagokat tartalmazó poralakú vagy morzsaszerű koagulum előállítására vizes kaucsukdiszperziókból

— 3 -Hogy az elsőtől eltérő adalékanyagokat tartalmazó második adag koaguláló hatását lehetőleg fokozzuk*, célszerű az első adaghoz oly védőkolloidot adni, amely a 5 második adagban foglalt valamelyik anyaggal úgy vegyül, hogy ezáltal az első adag védőkolloidjának védő hatása megszűnik. így pl. ha a második adagban cinkoxid van, úgy védőkolloid gyanánt az 10 első adagban oldható szappant, a második adagban pedig enyvet használunk, mert ez utóbbi nem lép reakcióba a cinkoxiddal, míg ellenben a cinkoxid az oldható szappant tartalmazó latexkeverékbe jut-15 ván, oldhatatlan cinkszappant alkot és ezáltal a védőkolloid gyanánt szereplő oldható szappan mennyiségét csökkenti. Ammoniumszappanok, mint pl. ammónium oleát, -stearát vagy -rozinát, kiilö-20 nősen alkalmasak a morzsa- vagy poralakú koagulum előállítására. Emellett még az az előnyük, hogy a koagulum szárításakor elbomlanak és csupán a szerves sav marad vissza a kaucsukban, amely-25 nek lágyságát annyira fokozza, hogy a szárított koagulum, előzetes, számbavehető masztikáció nélkül, sajtolással, pl. szalagsajtón megmunkálható, míg vulkanizáláskor a szabad szerves sav a kau-30 csukkeverékben jelenlévő cinkoxiddal vegyül, miáltal lágyító hatása megszűnik. Ammoniumszappanok helyett alkaliszappanokat is használhatunk védőkolloid gyannát, ekkor azonban az alkali vulkani-35 záláskor nem távozik el a kaucsukból, hanem ebből vízzel kimosható. A találmány szerint előállított homogén kaucsukkeverékek morzsás vagy poralakú állapotban jól használhatók fel a legkü-40 lönfélébb kauesuktárgyak, pl. padlóburkoló lapok, vagy cipőtalpak előállítására sajtolás útján, vagy gyermekkocsi-kerékabroncsok, avagy légabroncsok futófelületeinek előállítására szalagsajtók segélyé-45 vei. A „kaucsuktej" elnevezés alatt nem csupán a természetes latexet, hanem kancsuknak, gutta perchának, balatának vagy hasonló növényi gyantáknak tetszőleges 50 vizes diszperzióját, természetes vagy fokozott koncentrációban, vulkanizált vagy vulkanizálatlan állapotban, vagy pedig az említett anyagoknak, avagy koagulált. vulkanizált kaucsuknak, kaucsukhulla-55 déknak vagy regenerált kaucsuknak mesterséges vizes diszperzióit is értjük. A találmány szerinti eljárás különböző végrehajtási lehetőségeit az alanti példák mutatják: 1. példa. 60 61 s. r. kaucsuk 3.5 s. r. kén 5 s. r. cinkoxid 27 s. r. gázkorom 3.5 s. r. olajsav 65 összetételű latexkeveréket állítunk elő a következő módon: 27 s. r. gázkormot és 3.5 s. r. kenet, 75 s. r. vízzel keverünk, amelyben előzőleg 3.5 s. r. olajsavat tartalmazó ammonium-oleat mennyiséget ol- 70 dottunk és a keveréket kétszer hatjuk keresztül kolloid malmon. Az így előállított diszperziót lassan annyi koncentrált latexhez adjuk, hogy a keverék 61 s. r. kaucsukot tartalmazzon. 75 A keveréket kaucsukoldatok vagy paszták készítésénél általában szokásos módon forgó drótháló lapátokkal vagy pedig mechanikai keverőtölcsérben néhány percig keverjük. Ezután 0.05 s. r. kazeint és 80 0.05 s. r. enyvet tartalmazó 10 s. r. vízben 5 s. r. cinkoxidot diszpergálunk és ezen keveréket íoiytonos keverés közben adjuk a fent leírt módon előállított diszperzióhoz. Néhány perc múlva számbavehető 85 sűrűsödés áll be és viszkózus tömeg keletkezik, amely rövid idő múlva finom morzsává alakul át. Ezen morzsalékos tömeget vízzel moshatjuk ki vagy közvetlenül szárítóállványokra rakhatjuk, vagy pedig 90 az anyafolyadék túlnyomó részét hengerek között, avagy présben kisajtolhatóuk. A száraz tömeg hevítés, pl. melegítő hengerszékeken való rövid kezelés után, szalagsajtókon, kalandereken vagy egyéb 95 módon megmunkálható. Ezen példa szerint az agglomerálás, ezután pedig a morzsaképződés csak akkor áll be, ha a cinkoxid-diszperziót már hozzáadtuk és a keveréket kavartuk. Ha azonban ugyan- 100 ezen cinkoxid-diszperziót oly latexhez keverjük, mely gázkormot nem tartalmaz, úgy nem áll be koagulálódás, sőt még sűrűsödés sem. Ugyanis a cinkoxid hozzáadása az ammoniumoleát védőhatását 105 valószínűleg annyira csökkenti, hogy épen elégtelenné válik arra, hogy a latexet a gázkorom koaguláló hatása ellen megvédje. Ha az olajsav mennyiségét lényegesen, pl. 2.5 súlyrészig csökkentjük, a 110 sűrűsödés és a rákövetkező flokkuláció beköyetkezését nem tartjuk biztosan kézben úgy, hogy az még a cinkoxid hozzáadása előtt is beállhat. Az a körülmény, hogy a találmány szerint ezen változást 115 önkényesen hozhatjuk létre, lehetővé teszi latexnek és a gázkorom-diszperziónak benső elkeverését.