102895. lajstromszámú szabadalom • Robbanás elleni biztosítókészülék tűzveszélyes folyadékok és gázok tartányaira és vezetékeire

Megjelent 1931. évi julius hó 372-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102896. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Eljárás téglák előállítására. Nielsen Henrik mérnök Oslo, mint Torkildsen Torleif ügynök és Nielsen Henrik mérnök osloi lakosok jogrutódj a. A bejelentés napja 1930. évi október hó 22-ike. Norvégiai elsőbbsége 1929. évi október hó 24-ike. A találmány eljárás téglák előállítá­sára, amellyel az ismeretes eljárásokkal szemben a téglákat sokkal olcsóbban és sokkal rövidebb idő alatt állíthatjuk elő. 5 mint ahogy az eddig lehetséges volt és amely eljárás az évszakoktól teljesen füg­getlen. Ezenkívül az új eljárással előállí­tott téglák minősége sokkal jobb, mint amilyent az eddigi eljárások szerint el JQ tudtak érni. A találmány szerinti eljárást téglák elő­állítására alkalmazott „száraz sajtolási el­járásnak" nevezhetjük. A találmány szerint a kiásott nyers 15 agyagot először addig szárítjuk, míg a ve­gyileg nem kötött víztartalom 10%-nál ki­sebb lesz. Ezután a szárított agyagot gra­nulálás útján megfelelő, pl. 2.5 mm. át­mérőjű szemesenagyságra aprítjuk. Mi-20 után az egyidejűleg képződő finom port, adott esetben szitálás útján eltávolítottuk, a szemcsézett agyag nedvesség tartalmát, szükség esetén víz hozzáadása útján úgy állítjuk be, hogy a szabad, azaz kémiailag 25 nem kötött víz mennyisége 5—9%, célsze­rűen 7—8% legyen. Ezt a masszát azután sajtókban magas, célszerűen 300 kg/cm2 nyomás alatt téglaalakú tömbökké sajtol­juk és végül ezen sajtolt tömböket, cél-30 szerűen csatornakemencékben kiégetjük. Kísérletek útján megállapítottam, hogy az eljárásra különösen fontos az a körül­mény, hogy a sajtóba bevitt szemcsézett agyag víztartalma a fent megadott legyen. 5%-nál kisebb, vagy 10%-nál nagyobb víz- 35 tartalom esetén az előállított téglák lénye­gesen rosszabb minőségűek, mint hogyha a víztartalomra nézve megadott szűk ha­tárokat betartjuk. Hasonlóképpen első­rendű fontosságú az a körülmény, hogy a 40 szárított agyagot szemcsézzük és ne őröl­jük. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a nyers agyagból rövid 24 óra alatt kész téglákat állítsunk elő, míg az 45 eddig szokásos eljárásoknál csak a kiége­téshez 10—15 nap (tehát 10—15-ször 24 óra) kellett. Ha olyan szárított agyagot hasz­nálunk, amelyet finomra őröltünk és a megadott módon nedvesítettünk, akkor a 50 kapott terméknek kb. ugyanolyan hosszú ideig tartó égetésre van szüksége és az így kapott téglák azonkívül jóval nehe­zebbek, mint az új eljárás szerint előállí­tottak. 55 Szabadalmi igények: 1. Eljárás tégláknak száraz sajtolással való előállítására, azzal jellemezve, hogy az agyagot először 10%-nál kisebb víztartalomig szárítjuk és az- 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom