102893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acilezett aminohangyasaveszterek előállítására

Megjelent 1931. évi julina hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102894. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás az élesztő tartósságának növelésére. Dr. Mosko.vits Miklós elnök-vezérigazgató és Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek li.-T. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi julins hó 29-ike. Ismeretes a sütőélesztő azon fogyatékossága. hogy pár napos állás után a kelesztő képessége nagy mértékben csökken, amivel egyidejűleg külső habitusa és 5 konzisztenciája igen hátrányosan megváltozik. A fontolt élesztő felületén szárad, összerepedezik, belseje omlóssá, porhanyóssá válik: ammónia felszabadulás közben, vagy hirtelen megsavanyodva 10 fehérje tartalma bomlásnak indul és az élesztő megromlik. Mind e hátrányok oka a megváltozott viszonyok közé jutott élesztőinek, mint #0 szervezetnek a további életműködésében keresendő. A táp-15 láló cefréjétől szeperálás, mosás, préselés útján elválasztott élesztő egészen más talajdonságokat mutató közegben, a sejtek közét betöltő vízben kénytelen folytatni életét. Itt azonkívül, hogy életmű-20 ködéséhez kizárólag saját tartalék tápanyagára van utalva, a nagy külső ozmotikus nyomáscsökkenés miatt előálló új ozmotikus viszonyok hatását is el kell viselnie. A cefre lényeges külső ozunoti-25 kus nyomásával egyensúlyt tartó sejtek kimosás után belső nyomásuknak megfelelő térfogat növekedés mellett a sejtek közét kitöltő vízből nedvességet szívnak fel. Így a kevesebb külső vízre eső meg-80 növekedett élesztősejtekből álló fontolt élesztő képlékenysége szintén szenved. E két főfolyamat mellett végbemenő számos más életjelenség késleltetése is célja a találmánynak. 35 Ennek eléréséire a már szeparált élesztőhöz a préselés alatt, előtt vagy után, de a fontolás előtt, minimális mennyiségben olyan ú. n. pufferanyagokat, azaz a hidrogénionkoncentráció növekedését a savanyúság dacára csökkentő anyagokat 40 adagolunk, amelyek egyúttal az élesztő lefokozott életműködéséhez tápanyagul is szolgálnak és a kész fontolt élesztő sejtközeit kitöltve, ozmotikus hatásuknál fogva az élesztősejtekre a kellő külső 45 nyomást is biztosítják. Ilyen anyagok gyanánt kolloid állapotú természetes vagy mesterséges fehérjék, első sorban kolloid állapotú növényi fehérjék, továbbá orgános savak, vaigy 50 foszforsav, szénhidrátok, zsírok és orgános sók oldatai vagy a felsorolt anyagok tetszőleges keverékei jönnek tekintetbe. Példák: 1. példa. Tetszőleges módon előállí- 55 tott és szeparálással cefréjétől elválasztott élesztőhöz hozzákeverünk oly kolloid állapotú növényi fehérjét, melyet gyengén savanyú oldatából, pl. tejsavas mészszel való kisózás útján kaptunk. Egy 60 hektó sűrű, 50%-os szeparált élesztőre kb. 100—200 gramm ilyen kazeint adagolunk. Ezután az élesztőt kipréseljük és a szokásos módon kifontolva hozzuk forgalomba. 65 2. példa. Tetszőleges módon előállított és szeparálással cefréjétől elválasztott élesztőhöz hozzákeverünk hektónként 100 —200 grammot olyan keverékből, mely 10—20% cukrot, ugyanannyi pektint, 1% 70 orgános savat, 50—70% kolloid fehérjét és 10% vízben emuigált növényi olajat tartalmaz. Ennek hozzákeverése után préseljük az élesztőt. 3. példa. Eljárás, mint 1. és 2-ik példá- 75 ban azzal a módosítással, hogy a fenti anyagokat a már préselt élesztőhöz keverjük közvetlenül a kifontolás előtt.