102890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg cement, mész és érc égetésére forgó csőkemencékben
Megjelent 1931. évi jul ius hó 381 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102890. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés főleg cement, mész és érc égetésére forgó csőkemencékben. Mikael Vog'el-Jorg-ensen mérnök Kopenhág-a. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 29-ike. Dániai elsőbbsége 1929. évi október hó 26-ika. Cement, mész, ércek vagy egyéb nyersanyagok égetésénél rendesen forgó csőkemencéket szokás használni, melyek legfontosabb előnye >az .azelőtt használt 5 függőleges álló kemencékkel szemben az, hogy az anyagot egészen egyenletesen égetik. A forgó csőkemencék eddigelé ismeretessé vált szerkezetei azonban nem kielégítően gazdaságosak a hőkihasználás 0 szempontjából, amennyiben a meleget rosszabbul használják ki, mint az említett álló kemencék. Megkísérelték már a forgó csőkemencék gazdaságosságát olykép növelni, hogy 5 belsejükben hőkicserélő testeket helyeztek el, melyek a hőátadást a füstgázokból az égetendő anyag felé elősegítik, ilyen betétek azonban csak a csőkemence olyan részein alkalmazhatók, ahol a hőmérsék-0 let aránylag alacsony, igy pl. azon a helyen, ahol az összesült anyagot hűtjük, vagy pedig az ú. n. nedves eljárásnál a szárító zónában. Cement égetésénél nagyon fontos, hogy az égetési zónáiban a 5 hőátadás a lehető legkedvezőbb feltételek mellett történjék, mivel az égetés igen nagy hőmennyiségeket igényel. Az égetési vagy pörkölési zónában azonban a hőmérséklet oly magas, hogy fémes hőkicserélő 0 testeket ezen a helyen nem alkalmazhatunk, mert azok a magas hőfok következtében tönkre mennének. Ezért megkísérelték már, az égetési vagy pörkölési zónának (és a forgó csőkemence egyéb helyei-5 nek) hőátadási viszonyait olykép javítani, hogy pl. a kemence keresztmetszetét ezeken a helyeken megnövelték, úgy hogy itten a kemencében lévő anyag mennyisége, valamint a csőkemence falfelületének nagysága megnövekedett, mknellett 40 az égetendő anyag ezeken a helyeken lassabban mozgott és hosszabb ideig tartózkodott ós így meleget, különösen sugárzó meleget hosszabb ideig és nagyobb menynyiségben vett fel. ' 45 E berendezések egyike sem volt alkalmas arra, hogy a forgó esőkemencék hőátadásának hatásfokát arra a szintre emelje, amelyik az álló, függőleges elhelyezésű kemencéknél elérhető. 50 A találmány célja oly forgó osőkemeneék szerkesztése, melyeiknél a meleget épp oly gazdaságosan használhatjuk ki, mint az álló kemencéknél. Ezt a találmány értelmében olykép érjük el, hogy 55 a füstgázokat nem úgy, mint az ismeretes kemencéknél, egyszerűen a melegítendő anyag rétege mentén vezetjük el a csőkemence belsejében, hanem a csőkemence több helyén arra kényszerítjük, 60 hogy kereszt- vagy hosszirányban a kemence belsejében az égetendő anyag egy rétegén hatoljon át, miáltal úgy a hőátadó felület, mint a hőátadás együtthatója lényegesen nagyobb, mint az esetben, ha 65 csak az anyag felszíne érintkezik az áramló füstgázokkal. A füstgázoknak az; anyag rétegén való átáramlása a csőkemence egy vagy több helyén történhetik és különösen a 70 kemence azon részén biztosít jelentős előnyöket, ahol nagyon sok meleget kell átadni, így pl. a pörkölési zónában és a fölső részekben, vagy az előmelegítési zónában, hol csupán nagyon kevés meleg 75 adódhatik át sugárzás révén. Már ajánlották, hogy a forgó osőkemencékkel kapcsolatban az anyag előmelegí-
