102879. lajstromszámú szabadalom • Sajtolófej szűk harántlyukas építőkövek előállítására

Megjelent 1931. évi junius lió 15.5-én. :.iAGYAR KIRÁLYI S^H* SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 102879. SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Saj tolófej szűk harántlyukas építőkövek előállítására. Ed. Weibel & Co. téglagyári cég1 Oberburg (Svájc). A bejelentés napja 1930. évi október hó 3-ika. Ismertek már a szűk harántlyukas építő­kövek készítésére az oly szájdarabok, ame­lyeknél a szájdarab belsejében lévő tövis­hidak vékony szalagokból vagy kettős hu-5 zalokból állnak. E szájdaraboknál azonban, az agyagszalag belépésekor és áthaladásá­hoz, kedvezőtlen nyomó és súrlódási hatá­sok lépnek fel, amelyeknek csökkentése céljából a tövisszalagokat nem a szájdarafa 10 belépési nyílása előtt, hanem benne és azi agyagszalag haladási irányában, egymás­hoz képest eltolva helyezik el. Az ily tö­visszalagok az elcsavarodással és az oldalsó kihajlással szemben nem eléggé ellentállók, 15 ami különböző hátrányokkal jár. A száj­darab belépési nyílása könnyen el is tö­mődik, mivel, a tövisszalagok keskeny éleire agyagszalag-részek tapadnak. A találmány lényege, hogy a tövishidak 20 az ismert módon, a külső vége felé kes­kenyedő szájdarabon kívül, egyenletes el­osztásban, középtől két oldal felé, a külső vég felé összefutó tövisek helyzetének meg­felelően, Térdén vannak elrendezve. A talál-25 mány további előnye, hogy a tövishidak a mellső élükön ugyanolyan vastagok, mint a tövisszárak, hátrafelé; vastagodnak és, hátsó élükön legömbölyítettek. Ennek foly­tán az agyagszalagban levő hosszú alkat-30 részek, úgy mint szárak stb., a híd hátrésze felett könnyen elhaladnak és az, agyagsza­lagnak a híd oldalain nincsen súrlódási ellenállása. A rajz a találmány példaképpen vett, 85 foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra felső fele a szájdarab hátulnjé­zete, míg az 1. ábra alsó fele a szájdarabl elölnézete. A 2. ábra az 1. ábra alsó felén át vett 40 metszet. A szalagsajtó formának a külső vége felé nagy mértékben szűkülő (b) átmenő csatornája van, melynek belső falai a (c) torkolatban, a külső vég felé, csak csekély mértékben futnak össze. A forma kereté- 45 nek hátoldalán, tehát a formán kívül, két vízszintes, a valóságban függélyes (d) léc van a végeinél fogva, az (e) csavarok segélyével rögzítve, amely lécekjet a füg­gélyes (f) tövishidak kötik mereven össze. 50 A tövishidak, előnyösen, keményacélból készülnek, hogy lehetőleg keveset kopja­nak. A tövishidak, a középső kivételével, fer­dén befelé állnak és pedig a külsők célsze- 55 rűen ferdébben, mint a belsők. A tövis­hidak állásának megfelelően a hozzájuk csatlakozó (g) tövisek, a külső vég felé, ferdén futnak össze. A (g) töviseknek a (c) toroknyílásban lévő, mellső végei a 60 kúpos (h) fejeket hordják, melyek a (b) átmenő csatorna hosszirányával párhuza­mosak oly célból, hogy az egyoldalú anyag­kiszorítás a toroknyíláson belül elkeriil­tessék és hogy az agyagszalagban képe- 65 zendő lyukak eltorzítása megakadályoz­tassák. A tövishidak, elől, a tövisszár átmérő^ jével egyező vastagok és hátrafelé fokoza­tosan vastagodnak, míg a belépési oldalon 70 lévő élük legömbölyített. Az építőkövekben lévő lyukak, a tövisek alakjának megfele­lően, tetszésszerinti keresztmetszetűek le­hetnek. A találmány értelmében, a tövishidak 75 közt, a sajtolandó anyag számára, nagy az áthaladási út, úgy hogy az anyag hosszú, rostos alkatrészei, mint már fentebb emlí­tettük, a tövishíd hátsó legömbölyített élein nem akadnak meg, hanem lecsúsznak és 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom